Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/1)

1985-02-23

I

— - 9 5

) " /

Az intézméi^eknek, a bár nagymértékben differenciált? de a tűrési határ alá redukált támogatása már eddig is tévutakra vezetett : a tünetek ismeretesek. A gazdasági feszültségeket az értékektől a kommersz irányába való eltolódással, műsorpolitikai engedményekkel, silány produktumokkal kisérelik meg feloldani. De a gondjaikat ez sem szünteti meg, hiszen az áremelkedések miatt még ez iránt is szűkül a kereslet. Ha pedig eljutottunk oda, hogy minden intézménytipus alaptevékenységének kényszerű onkorlátozása, így hanyatlása már veszélyezteti társadalompolitikai célkitűzéseinket, akkor ez ellen az anyagi támogatás emelésével is fel kell lépni!

Meggyőződésem, hogy helyzetünkben jgos aggodalommal kell felhívnunk a figyelmet arra, hogy nem valami humanitárius célokra kell a több pénz, nem improduktív befektetésről van szó, hiszen a kultúra igaz, hogy az egyik kezével kér, de a másikkal ad, mégpedig a legfontosabbat adja.

Tudom persze azt is, hogy a kultúra megchanizmusának működési zavarai nem válthatók^ki csupán pénzzel, része van abban az irányítás gyengéinek és más körülményeknek is.

Fejlődésünk alapkérdése a gazdaság és a kultúra viszonya.

A gazdaság nemcsak azzal hat a kultúrára, hogy milyen forrásokat nyújt a kultúra gazdagításához, hanem olyan módon is, hogy milyen mértékben változnak az egyes rétegek életkörülményei, azok kultúrafelfogása. Persze érvényesül ennek kölcsönhatása is, hiszen a kultúra hat a gazdasági fejlődésre? a műveltségi, képzettségi szint emelésével, az eszmékkel, az értékekkel, a magatartás és az életmód alakításával. Alapvető politikai kérdés tehát legalább a művelődési esélyek egyenlőségének Ígért megteremtése, a kultúra fogyasztásában e^yre fokozottabban mutatkozó, korántsem kedvező tendenciák korrigálása, legalábbis / n enyhítése.

A művelődési igények, szokások, a kultúra fogyasztása szorosan összefüggnek a társadalom rétegeződésével, az életmódban és a szabadidő mennyiségében mutatkozó különbségekkel. Köztudott, hogy az anyagi helyzet alakulása hatással van az életmódra.

Ma az objektív és a velejáró szubjektív körülmények, az értékrendek módosulása, a javak megszerzésére orientálja a társadalmat. Csökkent az önművelésre, a szórakozásra, a pihenésre fordított idő, és leértékelődött a művelődés társadalmi presztízse. Törvényszerű ez, hiszen a magasabb kvalifikáció anyagi, társadalmi elismerése nem megfelelően érvényesül, sőt a bérezésben gyakran a fordított irányban hat. Bérezési rendszerünk ■

ma aligha biztat a magasabb képzettség elérésére, ennek következmé^e kerületünkben például szembetűnően mutatkozik, a felnőttoktatásban résztvevők számának csökkenésében, vagy abban, hogy az ismeretterjesztő előadások résztvevőinek száma 197-ről 1983-ra 62 ^-ra zsugorodott, míg a tanfolyamok, szakkörök amatőrművészeti csoportok resztvevőinek száma ebben az időszakban 48 #-ra csökkent.

MM }