Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1985-02-23
. számítanak, növendékeink már csak szakmunkás-bizonyít- — majd ezt követően alkotó vita szükséges a gondok megolvánnyal a zsebükben találkoznak. dásáról. E gondokat azért hozom szóba, hogy alátámasszam és — ha Azt hiszem, hogy nem kell bizonyítani, hogy az így hozott nem tűnik szerénytelenségnek — megerősítsem a beszámoló- döntéseink szervező ereje jóval nagyobb, bán és a határozati javaslatban foglaltakat, a közoktatás magas A pártdemokrácia egyik legfontosabb mércéje éppen a pártszintű szolgáltatássá fejlesztését, valamint a szakoktatás techni- tagok részvétele a döntések kialakításában, a politika formálákai feltételeinek javítását illetően. sában. Persze tudjuk, hogy pedagógiai tevékenységünk színvonala, A politikai döntéseket megelőző széles körű vitáknak gáztechnikái feltételeinek javítása nem csak — és talán nem is el- dag a tárháza, azonban lehetőségeink jóval nagyobbak, mint sősorban — külső tényezők függvénye. Ugyanígy a szakmun- amennyire a gyakorlatban használjuk azokat, kásképzés társadalmi megítélése sem fog kizárólag verbális Ez azért is figyelemre méltó, mert az előrelépés egyszerre táragitáció hatására megváltozni. sadalmi szükséglet és a párttagok többségének igénye. A párt-Nagyon sok múlik természetesen azon, ami az iskolák falai tagság elvárja, hogy mind a helyi, mind az országos politikába 1 között, a tantermekben, a tanműhelyekben történik. S bár e fa- hatékonyabban beleszólhasson, hallathassa a szavát és vélemelak között két műszakban tanítunk, a tantermek zsúfoltak, a ményét, tapasztalatait vegyék is figyelembe, tanműhelyekben sok még az elavult szerszámgép, ez nem tehet Meggyőződésem szerint céltudatosabban kell dolgoznunk, indokolttá elavult pedagógiai módszereket, és nem menthet fel Mindenekelőtt olyan viszony megteremtésén kellene gondolbennünket a kommunista nevelés felelőssége alól. kodnunk, amelyek szélesebb teret biztosítanak a különböző ér-E felelősséget az iskola mint államilag is nevelésre rendelt dekek kifejlődésének. Nagyobb türelemmel kell odafigyelnünk intézmény nem háríthatja át senkire, de feladataiban más neve- mások véleményére, mérlegelnünk az eltérő álláspontokat, lési tényezőkre is — úgy gondolom — osztozniuk kell. megfontoltabban mondva nemcsak igent, hanem okos érvelés-Kérjiik a kerületi pártbizottságot, az itt ülő küldötteket, hogy sel nemet is. segítsék elő egy arányosabb munkamegosztás kialakulását az Az ilyen típusú párton belüli viszony kialakításának feltéteifjúság nevelésében, hiszen az iskola — bár szerepe elsődleges lei szerintem adottak. A demokratikus centralizmust azonban — nem nélkülözheti a családi ház, az üzem, az ifjúsági szerve- nem mindig értelmezzük a lenini szellemben. Mind a demokrázet, a művelődési intézmények, másszóval: a társadalom aktív cia, mind a centralizmus érvényesítésében sokszor tapasztalharészvételét közös céljaink megvalósításában. tó az egyoldalúság, és erre nem mindig vagyunk elég érzéke-A szakoktatási intézmények állami vezetése nevében pedig nyék. ; kijelenthetem, hogy a jövőben még nagyobb öntevékenységgel, Saját tapasztalataim is igazolnak abban — hiszen az általam még több helyi kezdeményezéssel, a rendelkezésünkre álló képviselt pártszervezet nem is olyan régen a demokrácia terüleanyagi és szellemi források jobb kihasználásával igyekszünk az tén komoly gondokkal küzdött —, hogy a pártdemokrácia élteiskolával szemben egyre fokozódó követelményeknek eleget tése, gyakorlása milyen mozgósító erőt jelent a feszültségek, tenni. E követelmények kulcsszava — hasonlóan a társadalmi- vélt vagy valós ellentmondások feloldásában, gazdasági élet szféráihoz — itt is a hatékonyság és a demokra- A pártdemokrácia mélyítésének lehetőségeit alapvetően hátizmus, mely világosan szabja meg számunkra mind a nevelés- rom területen: oktatás eredményességére, mind pedig az iskolák belső kiírná- — a testületi demokrácia erősítésében, jára vonatkozó feladatainkat. — az alapszervezetek munkájának demokratikus vonásainak mélyítésében, — és az egyes kommunista jogai-kötelezettségei teljesítésének Tisztelt Pártértekezlet! feltételei javításában látom. Néha mi magunk sem látjuk előre, hogy milyen hatása lesz a A kiküldött dokumentummal egyetértek, azokat elfogadásra helyzet alakításának, javaslom, és köszönöm figyelmüket. Példaként hozom, hogy néhány éve még komoly gondjaink voltak a szakszervezeti munkában is. A problémát a dolgozók (párttagok és pártonkívüliek) előtt őszintén feltárva, közösen megtárgyaltuk, majd le is rendeztük. A választott módszerrel MF«17ÁRnS IMRF lényegesen könnyebbé vált az ügy megoldása. Ennek eredmé-I I nyeként ma már igen erős szakszervezeti munkával rendelke(küldött) zünk. INTERÁG Rt. Az évek során a gyakorlat igazolta: ha nyitottak vagyunk a pv-titkár _ dolgozók felvetésére, akkor ez óriási segítséget jelent gondjaink enyhítésében. Hangsúlyoznám, a dolgozók véleménynyil- Tisztelt Partertekezlet. vánításánál az vezet bennünket, hogy egyetlen értékes gondo-Kedves Elvtársak! lat se sikkadjon el. Emellett látnunk kell azt is, hogy a koinmu. . . ,,, . , i . nisták nem elégszenek meg a felvetéseikre adott válasszal, ha-A beszámolóban is kellőképpen érintett temaval, a partde- nem azt néziki hatására mi váUozik meg mokracia kérdésévé! kívánok foglalkozni. Az igazsághoz hozzá tartozik, ma még sokszor letudjuk a kö-Az utolsó evek tapasztalata, is jeleztek, hogy a társadalmi telezettségünket egy helyszínen adott válasszal. Azonban azt is demokráciát alapvetően befolyásolják a politika, mozgalmak tudjukj hogy ma m4r nem e parlamenti hozdemokratikus gyakorlatai. Ebből az alapallasbol kiindulva tűz- zászó|ásra az irásos vá,asz sem Ha csak ez8 ,P a fiata|ok te napirendre a XIII. ker-i pb az üzem. demokrácia kérdését. jogga| idegenkednének. Az emberek az elmozdulást jegyzik, s Az azóta eltelt idő csak igazolta a téma fontosságát. a vá)asz _ ezen váUozás nélkü, _ hite|é, yesz(i ,. Ygy lál0"1> Lh°?y «**[ P°'ÍtÍkaÍK in‘TMyr‘nds*frÜnk A demokrácia gyakorlásának alapvető módszere, hogy minujabb es újabb kihívásokkal néz szembe. Ezeket a feszültsége- denki bírá|hati aki ietette a névjegyét a munkában ke. Deák Gábor et. szóbeli kiegészítésében bőségesen érintette. A valóságban gyakori, hogy még ma is annak van nagyobb Mégis, amikor ismerjük a feladatokat s bennük a gondokat becsülete, aki nem megy túl az állandó kritizáláson. Közös cét akkor világosán plánunk hogy a bennünket erő kihívások lunk> hogy a mindennapi életben azoknak , i zán tekin. levezetesere kellő tartalékokkal rendelkezünk. Ezek a tartale- télyük> akik többe, tesznek a társadalomért kok jelentős mértékben bennünk, az ember, tényező jobb ki- És, hogy miért mondom ez(? Mert kisér( a . r(on belü|j de. használásában rejlenek. mokráciának egyoldalú felfogása - az, hogy akkor igazán de-yano ra gon o o , m'n • ,, heavatnttsá ntokratikus a vita, ha ott ellentétes vélemények csapnak össze,- a párttagságnak a gondokba történő nagyobb beavatott á- ho|ott a véienlények ütköztetése ennek csak egyik, bár igen ganak biztosítása ... tehát őszintén fel kell tárnunk előttük fontos eleme. A demokratizmus megnyilvánulása azonban az gon jain at, is, ba valaki megerősíti azt, amit a beszámoló elmondott, ha ki-"^MHallllMÍ _ _ __ _ ______ JÉ lÖÉ_______----------------------------i
