Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/1)

1985-02-23

« nak is jövedelmező forrása. Az is tény viszont, hogy az ilyen és Az évközök a,^orto^^^ ehhez hasonló korszerűsítések egy része olyan plusz eszközöket kony felhasznalásaban meg csak a kezdeteknél tartunk. Vi­igényel. amely ma nem mindenkinek áll rendelkezésére. szont gazdag pohnkai tapasztalatokkal rendelkezünk. Általában Ezzel egyidejűleg súlyos konfliktusokkal is szembe kellett - vagy ha másról van szó - mindenki egyetért azza , hogy a néznünk, amelyek esetenként népszerűtlen, a megszokottól - rendelkezésre álló eszközöket^ ott használják, ahol a legjobban talán az elvárttól is eltérő - megoldást kívántak; látszólag a kamatoznak az értekteremto folyamatban. Amikor azonban munkások érdekeivel ellentétes feladatokat adtak. Két példa en- konkretizálódik a dolog, igen nehez, fájdalmas a döntés, és nek illusztrálására: csak al u,olsá pillanatban (vagy kicsivel utana) jutnak elhatáro-A gazdasági szükségszerűségek egyértelműen indokolták az zásra a parlagon heverő gépek, épületek gazdái. IGV felszámolását. A helyes tartalmú, de elhúzódó gazdasági Megértjük, hogy nehéz megválni a korábbi erőfeszítések és politikai döntés azonban — a gyakorlat kialakulatlansága, eredményeként megszerzett, nemegyszer igen értékes javaktól, saját döntéseink nem elég következetes képviselete miatt - Mégis a másutt jobban hasznosítható eszközök mobilizálása olyan feszültségek forrásává vált, amelyeket a gazdaságirányí- mellett vagyunk. A társadalmi tulajdon gyümölcsözőbb felhasz­­tás és a politikai szervek összehangolt cselekvésével együtt is nálásának lehetőségét látjuk a Láng Gépgyár dízelüzemének nehezen szüntethettünk meg. vagy a Gyár- és Gépszerelő Vállalat bölcskei telepének értéke-Az IGV sorsa megmutatta: a szocializmusban is tönkre me- sitésében. Míg a Láng Gépgyáriak csak kényszerből, a vállalati hét egy-egy vállalat. Tudomásul kell vennünk, hogy a türelem- adósságállomány csökkentése, illetve a veszteségforrások kük­nek is van határa. Az olyan üzemeket, amelyek életképtelensé- tatása miatt adták rá a fejüket erre a lépésre. A Gyár- és Gép­ge többszörösen bebizonyosodott, nem szabad mesterséges táp- szerelő Vállalat vezetését sokkal inkább az időben született fel­lálással fenntartani csak azért, hogy meghagyjuk mindenkinek ismerés ösztönözte. az addig megszokott munkahelyét, mert ez az egész gazdaság- Ezúttal egyik angyalföldi üzemtől a másikhoz kerültek az át­­nak súlyos károkat okoz. adott részlegek. (Pártbizottságunk hozta össze az érintetteket.) Egyetlen szocialista vállalat sem váltott bérletet a zavartalan Ez a megoldás azonban nem törvényszerű. Az értelmes megál­fejlődéshez. Kell a szükséges belátás ahhoz, hogy előfordulhat lapodásnak az sem lehet akadálya, ha kerületen kívülről jelent­megtorpanás, szükség lehet átmeneti erőgyűjtésre. Arra azon- kezik a jó vevő. És azt is el kell érnünk, hogy ami eddig kény­bán időben fel kell figyelnünk, ha más, belső oka van a stagná- szer volt, az holnaptól tudatos, tervszerű tevékenység legyen. Az lásnak, visszaesésnek. eszközök átadásával is az a legfontosabb szempont, hogy mi a Nagyon tanulságos volt a SZIM Köszörűgépgyárának tér- jobb, az előnyösebb a nagyobb közösségnek, az országnak, a melési tevékenységét megszüntető nagyvállalati döntés is, a népgazdaságnak! vállalat kerületen kívüli központjában született meg. Nekünk az a feladat jutott, hogy a helyi pártszervezettel szemben bizonyít­suk a döntés helyességét; a munkások óhajának, akaratának el­lenében képviseljük a valódi érdekeiket. Kemény harc volt, de Tisztelt Pártértekezlet! úgy érzem, megerősödve kerültünk ki belőle. Nem konstruktív az a szemlélet, amely azt tartja a gazdasági Nehézségeink leküzdésében, céljaink elérésében különösen döntések végrehajtásáról: „Általában igen - konkrétan nem!” fontos, semmi mással nem pótolható szerepe van az alkotó em- Amivel egyetértünk az ország dolgaiban, annak következményeit bernek. Megnőttek a munkaerő-gazdálkodással szemben tá­­viselnünk kell a saját, közvetlen környezetünkben is. A politiká- masztott követelményeink is. nak esetenként azokat a népszerűtlen döntéseket is fel kell vál- A dolgozó kollektívák energiáinak jobb hasznosítására, kez­­lalnia, amelyek tradíciókat, korábbi beidegződéseket érinte- deményező készségük, alkotó kedvük kibontakoztatására szá­nek, sértenek, de hosszú távon előrevivő érdekeket fejeznek ki. mos intézkedés történt. Korszerűbb bérezési formákat vezettek Ugyanis: ha egy gazdasági vezető a politikával összhangban be, a vállalatok érdekeltebbekké váltak a munkaerő hatéko­cselekszik, azzal nemcsak azt bizonyltja, hogy hű a szocializ- nyabb foglalkoztatásában, a létszám csökkentésében Kezde­mus ügyéhez, hogy jó kommunista, hanem azt is, hogy a rá bí- ményező lépések történtek az üzemen belüli munkaerő-átcso­zott kollektíva legsajátosabb érdekeit is jól szolgálja. Aki időben portosításokra, és polgárjogot nyertek a különféle kisvállalko­lép, az teret nyer. Aki késlekedik, kárt okoz, hátrányba kerül. zások is. Közülük továbbra is sok vita kíséri a vállalati gazdasá­gi munkaközösségek működését. Ennek megítéléséhez most már gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkezünk. Véleményünk szerint e szervezetek szerves részei gazdasági fejlődésünknek, j Kedves Elvtársak! Számottevő tartalék van még mindig bennük. A tapasztalt tor­zulások, mindenekelőtt a teljesítmények és a jövedelmek össz­­! A napi érdekek érvényesítésének új követelményei mellett meg- hangjának felbomlása ellen elsősorban nekünk kell fellépnünk. változtak a vállalati fejlődés lehetőségei is. A műszaki fejlődés le- Irányításuk a vállalataink kezében van, és a vállalati, illetve lassult. Ez a gazdaság fellendülésének gátja lehet — és lesz is társadalmi érdek érvényesítéséhez senkitől nincs külön felha-i — a későbbiekben, ha nem változtatunk rövid időn belül a je- talmazásra szükségük. I lenlegi gyakorlaton. A kongresszustól azt várjuk, hogy döntései- A kerületben dolgozók száma továbbra is csökken, bár ta­­§ 1 ve! e téren is adjon programot és lendületet az előrelépéshez. valy a csökkenés üteme lelassult, a jó vállalatok vonzása nőtt. A magunk számára pedig azt mondjuk: a viszonyok változá- A munkaerő mozgását, néhány üzemi pártértekezleten elhang­sa azt is jelenti, hogy döntően a saját erőforrásainkra kell tá- zottal szemben, önmagában se jónak, se rossznak nem minősít­maszkodnunk. Nem várhatunk kívülről segítséget, mert az más- hetjük. Az a döntő, hogy honnan, hova irányul. Ha odamegy ként jön, mint ahogy korábban megszoktuk. Az esetek legna- valaki, ahol nagyobb hasznot hoz — magának, az oszágnak; ' i? gyobb részében úgy, hogy a gyengéinkkel kényszerít szembenéz- ha a vállalaton belüli munkanélküliséget elégelte meg; vagy ni bennünket. Vannak rosszul sikerült döntések is, amelyek azért moccan, mert megszigorodtak a teljesítmény nélkül lekö­nemkívánatos hatásokat váltanak ki. Ezt szóvá lehet, és szóvá tött létszám tartalékolásának feltételei, vagy ha a tudásának, is kell tenni. De a tendencia egyértelmű: itt és nekünk kell jól, képzettségének jobban megfelelő helyet keres magának — kí­jobban gazdálkodni, termelni, kereskedni. Közös érdekünk, vánatos, jó! Ha a szolgáltatásban helyezkedik el, szintén hasz­* hogy a hatékony, a népgazdasági prioritásokat jobban szolgáló nos lehet. Egészen más viszont a helyzet, ha a rossz munkahe­vállalatok rendelkezhessenek a bővülés forrásaival. A hibás lyi légkör miatt mond fel, vagy olyan területek csábítják el, koncepciókra építő, a fejlesztést ma is csak több pénzzel elkép- ahol alacsonyabb a szervezettség, könnyebb, igénytelenebb a zelni tudó gazdálkodó egységek mozgástere szűküljön, vagy munka, és a kisebb teljesítményért is többet fizetnek. Különö­szűnjön meg. Ehhez a szabályozásnak is jobban különbséget sen aggasztó, ha kiváló, kvalifikált szakember, mondjuk egye­kell tennie a hatékony és a kevésbé hatékony vállalatok között. dülálló célgépet kezelő esztergályos kéri ki a munkakönyvét. Ezt a felfogást a napi és a helyi politikában is el kell fogadtat- Az ilyen váltás lehet hogy jó az adott dolgozónak, de minden­nunk. képpen rossz a népgazdaságnak. ai'ó

Next

/
Oldalképek
Tartalom