Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1985-02-23
é Ennek következtében l'elerősödtek a körülményekre vetkezet jelentősen megváltoztatta bérezési gyakorlatát, reagáló, a vállalatok működését korszerűsítő törekvé- érdekeltségi rendszerét. Növekedett a jövedelem diffesek. Erősödött a vállalatok piaci érzékenysége, megnőtt renciálására irányuló konkrét intézkedések száma és súa pénzügyek és a kereskedelmi munka szerepe. lya. A kísérleti bérszabályozásban működő vállalatok-Más tényezők viszont — többek között — a vállalati nál — az erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkotartalékalappal, a beruházási forrásokkal, a forgóalap- dást ösztönző szabályok alkalmazásával jelentős bérpal, a hitelkamattal, az importanyag és alkatrészek fór- színvonal-emelkedést realizáltak és az egy órára eső tergalmával összefüggőek — nem egy esetben egyenlőség- melési érték is nőtt. A bérfejlesztésekben a jövedelemjelet tettek a jó és a kevésbé sikeresen gazdálkodó válla- differenciálás 0—50% között mozgott. A vállalatok élni latok közé. Az esetenként előforduló visszamenőleges tudtak a „kísérleti” szabályok nyújtotta előnyökkel. , hatályú bevezetésük a megkezdett fejlesztések, pénzügyi- Pártbizottságunk folyamatosan figyelemmel kísérte teleg elkötelezett vállalati akciók eredményét kérdőjelez- vékenységüket, eredményeiket és tapasztalataikat testüték meg s ez gyengítette a gazdálkodás normális mene- leti ülésen elemeztük. tét, tervszerűségét, a vállalatvezetést időnként elbizony- Gazdálkodó egységeink munkaerőgondjaik miatt altalanította. kalmaznak — különösen az utóbbi két-három évben — Vállalataink, szövetkezeteink nyeresége jelentősen, kő- idegen munkaerőt. Létszámuk több százra tehető a kerüzel 60%-kal növekedett, dinamikája meghaladta a tér- letben, azonban alkalmazásuk ellentmondásos tapasztamelését, javult a jövedelmezőség. latokat hozott, bizonytalan, költséges, ezért hosszú táv-A jövedelemtöbblet ugyanakkor elsősorban nem a ra nem tervezhető, ugyanakkor átmenet néküli megf vállalatok fejlesztési forrásait bővítette, mivel azok kö- szüntetése komoly feszültségeket okozna. zel fele a béreken keresztül a dolgozókhoz, másik része Ugyancsak főként a munkaerőhiány miatt szervezték az elvonásokon keresztül a költségvetésbe jutott. A tá- meg vállalataink többségénél az új szervezeti formákat \ mogatások az elvonások közel 40%-át kompenzálták, (VGMK stb.). Tevékenységük lehetővé teszi a túlmunka természetesen a jövedelem újraelosztása mellett. kiváltását, a külső kooperáció csökkentését, lényegében A nyereség növekedésének túlnyomó részét a termeié- azonban extenzív fejlesztési megoldások alkalmazását si eszközökkel való racionálisabb gazdálkodással érték jelenti. el. Mintegy 1,5%-kal csökkent az anyaghányad és „ szervezeti keretek között ma a kerületben fog- 25%-os termelésnövekedés mellett csak 9%-kal nőtt az |a|koztatottak io%-a, mintegy 7000 fő dolgozik, ennélenergiafelhasznalas a rövid tavon hasznosítható tartaté- f iényeges hatast gyakorolnak a dolgozók jövedekok feltárásává!, hasznosításával. Ez is azt mutatja. ,emszerzési lehetőségeire, nem egy esetben kedvező pélhogy megkezdődött a takarekossag. kormányprogram d;lkat és módszereket mutatnak fel a munkaszervezés, a végrehajtása. Tovább, szemleletvaltozas, illetve k.egeszi- munkaintenzitás és a fegyelem javítására. Politikai foto források szükségesek ahhoz, hogy újabb anyag- es gudtatasuk, megítélésük azonban még mindig nem kienergiatakarékos konstrukciók, technológiák honosod- egyensúlyozott, a közvélemény méreteiket és hatásaikat janak meg. Pártbizottságunk es pártszervezeteink mun- meghaIadó jelentőséget tulajdonit létüknek. Miközben kajanak halasa a tartalékok feltárásában jelentkezett. fokozatosan beilleszkednek a gazdálkodás rendszerébe. Külön szakbizottságot - a Társadalmi Energ.agazdal- müködésük során negativ jelenségek is megfigyelhetők, kodas. Bizottságot - hoztunk létre, amelynek feladata czek azonban nen, a tevékenységi formak lényegéből a folyamatok figyelemmel k,serese es a tapasztalatok at- következneki hanem a szabályozás helyi hiányosságaiadasa* f f , ból. A munkaerő-gazdálkodást, a munkerő hatékony fog- , , lalkoztatását központi kérdésként kezeltük. Legfonto- , va,.a at0 eze*ere a ° es:közállomány sabbnak a szemléletváltozást, az egységes cselekvést te- a.a*3V^toe” ora 1 öntések következteben — továbbbőkintettük. A figyelmet arra irányítottuk, hogy ez hosszú TM L eru etu"^ .^2.rs^eru terme*öberendezésekkel gaztávon meghatározza a vállalatok működését. Megoldása . a^oc‘1tl íp \ ^ ’ ^ai]% Csomagoló, Nyomdaa napi, rövid távú érdekeken túlmenő rendezést igényel. 'Pan ,ra 1 al, ' stp-),es közben több vállalat korszerű-A fizikai dolgozók létszáma a pártértekezlet óta fo- Sltebe terme oegysegeit vidéken (EORC ON, Kender-Julyamatosan - mintegy 17%-kal - csökkent. Ugyanak- ta.’ Keziszerszamgyár, SZKIV). Az eszközállomány bőkor gazdálkodó egységeinknél továbbra is a munkaerő- TMlese azonban kedvezőtlen piaci viszonyok közepette kereslet jellemző. A korábbi ipartelepítés eredménye- ovet ^tt be, így a megváltozott feltételek között ként létrehozott vidéki gyárak nem tudják pótolni a bu- eSYes elyeken nőtt a kihasználatlan — nemegyszer dapesti létszámcsökkenést. A bejárók, ingázók száma is na6y értékű — termelöberendezések aránya (pl. Láng), csökkent. Jelenleg a nyugdíjba menők aránya mégha- Az 'gy keletkezett strukturális feszültségek feloldásáladja a munkába lépőkét. Néhány kulcsszakmában ez na^ — esetenként idegenkedéssel fogadott — új módja: vállalati erőből nehezen feloldható feszültséget okoz a felesleges eszközök értékesítése, illetve átcsoportosítá(kvalifikált szakmunkások, szerszámkészítő, forgácsoló, sa- Ezért a várhatóan gyorsuló ütemű eszközáramlást hegesztő, öntő, melegüzemi szakmák stb.). továbbra is ösztönözni, támogatni kell. A létszámcsökkenés hátrányos következményeit nö- Vállalataink pénzügyi helyzetének elemzése jelzi a le- i véli, hogy a távozó dolgozók többsége nem abból a kör- kötött eszközök magas arányát és a termelés pénzügyi bői kerül ki, akiket tudatos létszámmozgatás esetén a realizálásának hosszú átfutási idejét. Az időszak közevállalatok küldenének el. így egyszerre van jelen a lét- pén jelentősen megdrágított készletezés átmenetileg lasszámhiány és a -felesleg is. A munkaerőhiány ezért több sította ugyan a vállalatok forgóeszköz-állományának esetben csak felszíni jelenség, amely mögött munkaszer- gyarapodását, de nem állította meg sőt az utóbbi évekvezési, érdekeltségi, anyagellátási, műszaki és technoló- ben újra megindult a növekedés Fbben szerepet játszik giai problémák húzódnak meg. a gazdálkodók közötti kapcsolat minősége, a szállítási A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása erdekeben fegyelem lazasága és az anyagellátás bizonytalansága is. előremutató lepesek is történték. Több vallalat és sző- Ezt a vállalati gyakorlatot kedvezőtlennek minősítjük; _ - 9 ^ t" ' _ -- C1 - --•—-= ■ ———-
