Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/1)

1985-02-23

- - ■ ■ i m ■ r ■■ *■ »«j ' sm y i ? 9 #- 6 -hogy felnőttként kezeljük az embereket, ennek gyakorlati értéket kell adni, és ne maradjon ez pusztán elvi tétel. A fiatalokra úgy gondolom különösen vaatkozik. Az ifjúsággal kapcsolatos megjegyzé­sekre sok észrevétel hangzott el, azért nem reagálok, hiszen az első pártbizottsági ülésünk az ifjúságpolitikának a helyi végrehaj­tásával kell, hogy foglalkozzon. Nagyon sok hasznos észrevétel, meg­fontolás hangzott el, ezzel kapcsolatosan. ElvtársakI Ami a munkásosz­tály helyzetevei, a kerület munkásainak helyzetével kapcsolatban el­hangzott; két dolgot engedjenek meg: a politika szilárd bázisa, elfo­gadják ezt a politikát,^a kerületben tevékenykedő munkásaink döntő többsége cselekvő felelősséget vállal ennek végrehajtásáért. Az, hogy a körükben felvetődő kérdésekre hogyan, milyen módon adunk vá­laszt, ebből nekünk is egy nagyobb felelős részt ki kell hasítanunk, mint ahogy ezt a pártbizottságunk tárgyalta, feladatként meg is fo­galmazta. A politika alakításába közvetlenül is be kell vonni a mun­kásokat, úgy is, hogy a kerületben, úgy is, hogy egy adott üzemben, és azt hiszem, ho^y ez országosan is igaz kell hogy legyen. Fel kell figyelni arra a veleimányre, hogy túlságosan sok áttételen keresztül jut el a munkásvélemény a legfelsőbb vezetésig. Ezeket az áttétele­ket indokoltj nagy kérdésekben ki lehet és ki is kellene iktatni. Elvtársak! Meg egyet szeretnék kérni; ebben a pártértekezlet legyen egységes; természetesen minden a munkásosztály helyzetét javító, job­ban javító intézkedést támogatni kell. De nyíltabban fel kell lepni a munkások körében tapasztalható vadhajtások ellen. Amit a szóbeliben is szerettem volna érzékeltetni; mi az amit a munkások körében, mun­kás mivoltukban nem támogatunk. A tisztességes politizáláshoz azt hi­szem ezt is szükséges a programunkba felvenni. Értelmiséggel kapcso­latban is felvetődött, főleg a műszaki értelmiséggel kapcsolatosan a vitában néhány érzés: az egyik ilyen fontos megfontolás, amit magunk számára pontosabban kell értenünk, erre a rétegre nagyobb figyelmet kell fordítani. Azon túl, hogy az értelmiség szerepe nő, illetve foko­zódik hatása, ezt csak úgy lehet követni, hogy ha a mikrorétegek kö­rében végzett munkánk is, ismeretünk is mélyebb lesz, s ezen az ala­pon a munkánkat is szinvonalasabbá tudjuk tenni. Még annyit szeretnék javasolni a pártértekezletnek - ez nincs a dokumentumban benne; hogy ^ akkor, amikor a társadalom erőforrásainak gyarapítását joggal vár­hatjuk az értelmiségtől, a műszaki értelmiséget se úgy fogjuk fel, hogy ez csak gazdasági kérdés. Ha mi az üzemben tevékenykedő műszáki gazdasági értelmiség problémáit tűzzük a zászlóra, ezt is egy kicsit komplexebben, a társadalmi folyamatokba beágyazva közelítsük meg. A műszaki értelmiség, az üzemben tevékenykedő értelmiség körében vég­zett munka kiemelt feladatként kell hogy a következőkben szerepeljen a pártbizottság tevékenységében, a pártszervezetek munkájában. Meg egy értelmiségi réteg az, amely nagy figyelmet kell hogy követel­jen; ez a pedagógusok rétege. így erről csak egy hozzászólás szólt, de arról a célunkról, hogy a legmagasabb színvonalú szolgáltatássá akarjuk fejleszteni az oktatást a kerületben, és ennek érdekében min­dent, a későbbiek során is meg fogunk tenni, erről a célunkról nem mondunk le, hiszen az iskoláinkban 70-80#-ban munkásszülők gyerekei * járnak, és Angyalföld munkásságának azzal tudunk a legtöbbet adni, ha a gyerekeik kepsése színvonalas iskolákban történik. S az angyalföldi oktatás színvonalassá tételének érdekében semmilyen erőt nem szabad magunktól megvonni. h. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom