Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1985-02-23
i ?r. *- 2 -Ahogy országosan, igy a kerületben is igaz az, hogy a 19 ezer kommunista egyedül képtelen lenne megoldani mindazokat a feladatokat, ami előttünk van. Éppen ezért a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazfias Népfront, a Vöröskereszt, hadd ne soroljam végig minden szervezetüőnket, öntevékeny, kezdeményező munkájára a későbbiek során is nagyon számítunk, mert ezzel egészen biztos a későbbiekben is csak gazdagodni fogunk. Az irányelveket a pártértekezlet megerősítette, hiszen - úgy vettem ki a vitából - azt korrektnek minősítette a tagság véleményét és a tagság hangulatát is a dokumentumokban. Ami a hangulatot illeti, itt szeretnék egy megjegyzést tenni; azt azért meg kell jól elvtársak tanulni, hogy a hangulatot a politika alakításánál természetesen mindig figyelembe kell venni, de végül is a tények azok, amelyek elől nem szabad elfutni, és azok igazan hatást kell hogy gyakoroljanak az állásfoglalásunk kialakítására. így volt ez az elmúlt öt év munkájának az értékelésével is. A legutóbbi időszak hangulati elemei azért a vitára, jobban rányomják a bélyeget, mint hogyha egy ötéves átlagban gondolkodunk volna. Ez természetes, de ezt az ellentmondást mindig látnunk és érzékelnünk kell. Minden vélemény, ami elhangzott természetesen nem vettünk be az állásfoglalás-tervezetünkbe, azokat semmiképpen nem szerepeltettük, melyekkel az egység megteremtése érdekében itt a kerületben nekünk van dolgunk. De pontosan és világosan látjuk azokat, a politikai hangsúlyokat, tennivalókat, amelyeknek érdekében egy nagyon tudatos, egy nagyon szisztematikus munkát kell végeznünk. Fontos dolog az is, hogy minden részkérdést nem lehet eljuttatni a kongresszushoz. Ezzel illúziót keltenénk, önmagunkat csapnánk be, magunk számára vállalnánk fel gondokat, problémákat, csalódást okoznánk magunknak, amikor a kongresszus munkáját majd magunk előtt látjuk, hiszen a^kongresszus valóban a nagy, az ország egészét, a párt egészét érintő kérdésekkel kell hogy foglalkozzon. Nos, ebben a súlyozás, a szelektálás fontos feladat, és ezt az elvtársak közül sem, meg általában sem senki ne úgy fogja fel, hogy érzéketlenség. Minden 1 kérdésre oda kell, hogy figyeljünk, csak nem minden kérdést kell a felsőbb szerveinkhez továbbjuttatni. A magunk számára szükséges ta- I pasztalatokat és konzekvenciákat legalább olyan elhatározással kell ^ megvonnunk. A vitában sok, a pártközvéleményt g foglalkoztató kérdés megfogalmazást nyert; úgy gondolom, hogy az kicsendült, hogy a hozzászólások többsége keresi a megoldást, többségük a saját felelősségét sem kerülte meg, ami olyan érték, amit nekünk őrizni és gyarapítani kell. Munkajellegű tanácskozásnak nyugodtan lehet minősíteni pártértekezletünket, mert túlságosan sok tiszteletkörrel nem terheltük egymást. A kerületfejlesztéssel kapcsolatosán két megjegyzést szeretnek tenni; az egyik dolog, hogy a dokumentumokban szereplő felfogásunk a VII. ötéves terv kiddgozásának az alapját képezi. Itt nagyobb konkrétumokban, belemenni nem lehet, éppen ezért, amit pl. Angyal elvtárs javasolt, megfontolandó dolog, de természetesen a későbbi konzultációk időszakában lehet ebben dönteni. Az angyalföldi MEPRÓ-állomások kialakításába eddig is résztvettünk, művészeink munkáját felajánlottuk 1 a kerületben, igyekszünk még a MEtPRÓ-állomásokat is olyanná tenni, i hogy abban az angyalföldi embereknek a munkája valamilyen módon jelenjen meg. A gondolat jó, de ezt a későbbi konzultációkra, a későbbi kidolgozó munkára javaslom eltenni. A kerületfejlesztéssel kapcsolatosan a másik megjegyzésem; természetes ez a vitában is elhangzott, (Vr--- ------———--------------------— ---— " > — ■ H " i| I —» ’^í------- '
