Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1980-02-23
Ma már a közvélemény - a tavalyi és az idei ár-bér és egyéb szabályozások óta - a gondok megoldását nem kizárólagosan kormányzati feladatnak tartja, hiszen mindannyian a zsebünkön érezzük az intézkedések hatását. Vagyis, egyre többen valljuk, hogy az elért eredmények megtartása, majd ezek fokozása csak a hatékonyabb munkával érhető el. Hogy tudunk mi - a VOLÁN 20-as dolgozói - hatékonyabban dolgozni, amikor alaptevékenységünkből fakadóan elsősorban szolgáltatást végzünk? Azzal kezdem, hogy a közlekedési igények - elsősorban mint nmnkásszállitási tevékenység - rendkívül érzékenyek a népgazdaságban végbemenő folyamatokra. Egészen 1978-ig a szállítási igények meghaladták a szállítási ! kapacitást, annak a versenyfutásnak az eredményeképpen, ami f a munkaerő megszerzéséért, vagy megtartásáért folyt és aminek meghatározó eszköze a háztól-házig, saját, megszokott ülőhelyen való munkásszállítás volt, sokszor félig telt autóbuszokkal. 1979-hen már változás következett be: a vállalatok zöme rájött, hogy a közlekedési teljesítményekkel, ami költség is, takarékosabban kell bánni. Az eredménye nálunk: 1^- millió Ft bevétel kiesés. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy mi tapsoltunk ennek, de tudomásul vettük, hogy ez a népgazdaság érdeke és mindjárt hozzáteszem, hogy megfelelő, a vállalati tartalékok mobilizálásával eredményes intézkedéseket is tettünk, aminek az eredményeképpen a vállalati nyerasóg-bérfejlesztés összhangja kedvezően alakult, A közlekedési teljesítményekkel való takarékosság 1980-ban tovább folytatódik és a szállítási teljesítmények növekedése alig haladja meg az 1 %-ot, 1979-hez képest. Nyilvánvaló, hogy ez a feltétel a korábbi évek évenkénti 8 $-os átlagos Növekedési üteméhez képest nálunk is másfajta magatartást, cselekvést követel. Mi ezt úgy fogalmaztuk meg magunknak, hogy eddig a termelésből, a felfutásból éltünk, most gazdálkodnunk kell! Persze a gazdálkodás nemcsak a költségekkel, az élő- és holtmunkával való Jogg gazdálkodást jelenti, hanem a szállitási igények és kapaoitás összhangjának tervszerűbbé tételét olyan üzletágban is, ahol eddig ezt nagyvonalúan kezeltük, A menetrendszerű autóbusz közlekedésről beszélek, amely a közvéleményben - és a gyakorlatban is- eddig úgy jelent meg, i hogy az autóbuszoknak menniök kell, függetlenül attól, hogy az kellően kihasznált-e vagy sem. Ezen kell változtatnunk, részben úgy, hogy a kellően ki nem használt járatok számát ősökkéntjük, másrészt körültekintőbben kell új járatokat beindítanunk, E munka során számolunk azzal, hogy konfliktusok keletkeznek az utasokat képviselő tanácsok, illetve közöttünk, és tisztában j Ü ;ÍB ' _______________________í i- 26 -
