Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.18.a/1)

1975-02-15

f I- 35 -A változtatást nem egyszerűen szervezési módszer, vagy a káderkérdés megoldásán belül lehet megtalálni, csökken­teni a problémákat. Ez több tényező együttes hatására va­lósítható meg, ezek figyelembevételével oldható meg. Azok­ban a körökben, ahol a politika továbbfejlesztését, megfe­lelő végrehajtását nem akarják, ott a kérdéseket meg kell értetni, tisztázni, körültekintően, konstruktívan lehet csak dolgozni. Nem lehet csak tagadni és elutasítani. Ki kell dolgozni a megoldásokat. A Központi Bizottság éppen ezt teszi, ami­kor az irányelvekre vonatkozó javaslatát és a programnyi­latkozatot ^kidolgozza, benne a távlati fejlesztési elkép­zeléseit, és ezt a kongresszus elé jóváhagyásra bocsátja. Változik-e a párt fő politikai irányvonala, vagy nem vál­tozik? Ez nagy kérdés. Régebben is, az elmúlt években és __ • ma is úgy értelmezzük, hogy az a folyamat, amelyet 20 esz­/"-\ tendeje, és amelyet 1956. után alakítottunk ki, amely le-I ' számolt a jobboldali, a szektáns elhajlással, ezt minden kongresauson tovább fejlesztettük. Ugyanakkor a társadalom minden területén igazítani kell, mert a munkásosztály, a ter­melőszövetkezeti parasztság;, az értelmiség, a tömegek ezt igénylik. Vannak, akik nem akarják a változást, a politika továbbfej­lesztését, és vannak, akik végletekbe esnek. Ezeket el kell utasítani, mert az eredmény, a pozitívum, az emberek erő­feszítése megtalálható, megvan az értelme,a gyümölcse. Ezt tükrözi a beszámoló is. Amikor mi készülünk a kongresszusra, ugyanakkor az ellenség is készül. Bzitja a különböző hangulatot, ijesztget, "meg­merevedik az MSZMP politikája, visszatér a dogmatikus vonal". Miért teszi ezt? Azért, hogy ne változtassunk ott, ahol tu­lajdonképpen javítani kell. ■ Milyen területre összpontosulnak^a tervezett változások? Az irányelvek jelzik ezt. Ezek' társadalmi méretű kérdések, /'“n tulajdonképpen a munkásosztály osztálycéljának megvalósi­' tását szolgálják. Egyik a gazdálkodás területe. A beszámoló is foglalkozikezzeY a kérdéssel, es az 1972-es KB határozat is utalt arra - nemcsak a nagyüzemeket érintve -, hogy ahol $. termelőeszközök gyártása folyik, ott az állami gazdálkodó, irányitó szervek segitsége nélkülözhetetlen. Saját erőből nem tudnak átállni megfelelőképpen olyan gyárt­mányok gyártására, ahol anyagi fedezet nincsen. Példaként l Hj kiemeli a Láng Gépgyár esetét. A másik ilyen kérdés. amelyet kiemel, a szövetkezetek és a mel­léküzemágak szerepe. Itt - a politikai döntéstől eltérően - f a gyakorlatban, a végrehajtásnál nem az történt, amit el­határoztak. Úgy, és azért határoztak a melléküzemágak lét- i rehozásáról, hogy ahol gyenge a szövetkezet, felesleges mun­kaerők vannak, a megfelelő termelőeszköz rendelkezésre áll,_ ott melléküzemágakat hozzanak létre. Az elhatározástól elté­rően olyan területeken és ott létesültek melléküzemágak, ahol pénz volt, például Budapesten 14 Mg. termelőszövetke­zet működik, de jelentős részben nem mezőgazdasági jellegű termeléssel foglalkoznak, hanem különböző vasipari, épitő- i ; n íÉHK 1- I I ! ö-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­J _____ ■ ^ ^ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom