Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.18.a/1)

1975-02-15

BEBB - M

B 5. A párt káderpolitikai elveinek érvényesülése, MLEE) felvett, hallgatok 80—8a> o-a tjí vszeiuen natkozó hármas követelmény alkalmazásában. A közrejátszik abban, hogy az utóbbi években

I a kádermunka tapasztalatai kerül beiskolázásra. Az in ° ‘ ,, személyi előterjesztésekben ezek a követeiméa vezetők körében is felerősödtek vagy nyil■ lehetővé teszik a mind össS TM képest jobban súlyt kaptabban érvényesülnek olyan kispolgári tulaj-B A kerületi pártbizottság és a pártszervezetek te- utanpqtíasi tervek, melynek többségé .p® e nak együttes alkalmazására is törekszenek. donságok, mint az elvtelenség, anyagiasság,

B vékenységében megkülönböztetett helyet és szerepet hangolt a társadalmi szeivekke . - Pioblema, hogy a hármas követelmény minden önzés, közélettől való elzárkózás;

B kapott a kádermunka, a káderpolitikái elvek érvé- gazdasági, állami vezetőkké , elemének — különösen a politikai és részben a — következetlenül érvényesül az az elv, hogy a

B nyesítése. A pártbizottságok, csúcsvezetőségek, alap- A kádermunkaban javui o szmvonaon ö vevezetokészségbeli — tényleges megértése, gyavezető — minden szinten — addig legyen be-B szervezetek többségében körültekintően és rendsze- nyesult a kollektivitás, tartalma korlati alkalmazasa, a napi munkában való szá- osztásában, amíg feladatát maradéktalanul el-B résén foglalkoztak a képzési, utánpótlási tervekkel, tületek. vezetőségek ..fevékenysege. Általánossá monkerese sok helyen nem megfelelő. látja és hasznára van az ügynek.

B hatáskörök érvényesítésével, káderek konkrét vált, hogy a hatásköröket testületek, vezetosegeK Az elmúlt evekben igényesebben, rendszere- el Az állami személvzeti

■ ügyeivel. Ezekhez a kerületi pártbizottság és vég- gyakorolják. A párttagság fele ossegerzetere is % sebben és tartalmasabban készülnek a minősítő- ’ is öÍT

B rehajtó bizottság állásfoglalásaival, módszerbeli út- kedvező hatással van, hogy gyakrabban u eu< sek, ezért ezek tekintélye növekedett. Azonban hangban a pártszervezetek a korábbinál tártál"

■ mutatásaival és apparátusával jelentős segítséget véleményüket a kádermunka hely. tapasztalataimég ma is tapasztalható szubjektivizmus, követ- masabban^

adott. Ennek eredményeként: ról. a képzési tervekről, az eves beszámolok, a > kezetlenség a korábban megszabott feladatok ^ban á Dáftmunka részekTnt kS

■ ~ gyakmd^i^üka 1 nrizásn ^ ““ * CSSÍ^SSSSt ^ & íífc * * fzták a határozatokból adódó helyi tennivaló:

I - tovább erősödött e munka kollektív jellege, A párton belül végzett kádermunkában a fej- Szinte minden területen rendelkeznek káder- eeiüt működés«^náHvPzeíS^f61' t *1

B növekedett a testületek, vezetőségek felelős- lődés mellett több ismert probléma van. ameutánpótlási, képzési tervvel, melyet a pártveze- között ez megmutatkozik a káderkiváhfyMshar

■ I sége. lyekben a gyorsan növekvő követelményekhez tőségekkel is egyeztetnek. Ez segíti a céltudato- . T 8 kadei kiválasztásban,

I - igényesebbé vált a káderek képzése, az után- képest nem sikerült a kívánt mellekben előbbre sabb foglalkozást a számba vehető személyekkel. végrehajtásában^ SfeszTt&ekefáraznék' a‘ki

■ ' - rfunkdóton1fevő''káderek többsége alkalma- -"'káderek munka közbeni nevelése, funkcióátgondoltak, ebbőTis"adódik,"íogy mé£ mindig nySe^ ctúet"

B sabbá vált a megnövekedett, bonyolultabb felra torteno felkészítésé nem iolyik igenyesen, sok az ötletszerű, nem tervezett kádermegoldás. vezetőségek többségében megfelelően gyakorol

B 1 adatok ellátására. a képzési tervekben es esetenként az iskola- Az állami, személyzeti munkáról szóló hatánwfJ, » Af

g eIeioen gyakorol-I j A Központi Bizottság káder- és személyzeti munra köpésénél is kellő meggondoltsag hianya roz„t nyomán nagymértékben növekedett a sze- tátják érvényre, igényesSn foglalkoznak1 a

B káról szóló 1973 novemberi határozata jó lehetősé- tapasztalható, melyzeti munka tekintélye, fontossága. Tisztá- káderek kiválasztásával nevelésével minősítő

B get adott, hogy kerületünkben is újra értékeljük az — a káderutánpotlási tervek több paitszeivezódott a személyzetisek hatásköre, jogköre, job- sével

■ elvek érvényesülését, számba vegyük az eredmé- cetnél nem “[f “ .ban bev°n/ák őket a vezetésbe, munkájuk azál- ’ A pártszervezetek többsége évenként foglalko-Bt nyékét, a gyakorlatban előforduló hibákat és a szerepelnek abban, akiknek beállítása mar a tál is tartalmasabb lett, hogy - a rendelkezések- zik testületi vezetőségi ülésen taggyűlésen e

B szemléletben meglevő torzulásokat. terv készítésekor sem volt reális. Később a nek megfelelően - más tevékenységtől mentesí- mUfeSg^^tóMk a

, , káHpr ólotútiát feilődését nem a tervben rogtették okpt uieitneK. ei icKLiebevei, a

K a) A párton belüli kádermunka az elmúlt négy év h tettek okét feladatok meghatározásával. Beszámoltatják a

B alatt jó irányban fejlődött, tartalmasabb és célzitrttefc szer mt "SíLoknál oártbizott . T°? r Vf,t u * SZem^U személyzeti vezetőt - ritkábban az igazgatót -B, tudatosabb lett. Az elvek és a munka végzésé- ~ a/Ugge^^ kával foglalkozok számát, anyagi, erkölcsi elis- a helyi feladatok végrehajtásáról. A választott

nek módszerei jobban tisztázódtak, egyértelsag1 es csuc . nem mciesu ls javu . , szervek tagjai káderkérdésekben ma már tájéko■ mübbé váltak. A pártszervezetek munkájában es®„ , n„Vpifiml,nkn és a nárt ér* munkaban klalakukak es.,to" zottabbak, vélemény-nyilvánításuk határozolfl előtérbe kerültek a határozatból adódó gyakor^e. oe'1 a.® , - ",t _ rninimá- Vc\ • Ai- a szervezet1keretek. Elkészülték tabb, egyre általánosabb, hogy a hatáskört testü-B lati tennivalók. Az elvek érvényesítésének hatáeme ... , , ,, „ , . , a a as a ' len,ez ük a n>llvantartaso- letek és nem egyes személyek gyakorolják.

B síiként döntő többségben a párt politikáját értő, hs az elorehaladas Ez oka annak h gy a kát kiegészítettek a káderanyagokat, meghata- Probléma, hogy a jelzett pozitív vonások nagy

B a kollektívák bizalmát élvező elvtársak kerültek megüresedett funkc.oka gyakran nehez ar roztalc a minősítések rendszeret. Azonban több szóródássai érvényesülnek. A határozatok vég-B funkcióba, akik felkészültségük alapján is alkalra alkaimas személyekké beto tc ezci t t bb helyen a személyzetisek tevékenységét eszükí- rehajtását nagymértékben befolyásolja a pártve■ 11... . esetben kényszermegoldások születnek, vagy tik nyilvántartó, adminisztratív tennivalókra, he• •• 1 • m

H masak feladatuk ellátására. . , . J ,, _, . , , . . , . , “ . . ’ . zetosegek személyi összetétele, politikai súlya, az

m A kerületi pártbizottság függetlenített politiaz indokolt cserék elhúzódnak, yenként elszigetelik okét a szakma, feladatok- állami, gazdasági vezetők szemlélete és más fon-BL kai apparátusának (44 fő) 51,2" „-a felsőfokú, - a fentiekkel is osszefuggesbcn a p uttitkau tol, nem tekintik okét a többi szakvezetővel azo- tos helyi adottság.

W 44.2",,-a a középfokú állami iskolai végzettségtisztségre es különösen a fuggeUemtesre nos ertekunek. A gazdasági, intézményi vezetők A jogkör gyakorlásában esetenként olyan té■ . ..i r „ihíl-oí ic számbaveheto elvtársaknál — külonbözp áltál végzett káder- es személyzeti munkában } ... . , r /..

■ gél rendelkezik, többségük felsőfokú politikai is. , . . , , ,, , . 4! . * u . , V . . . ,, . M . . nyezok is akadályozzak okét, hogy a felsoveze-R f A r 1 1-4-1 anyagi es szakmai okokra való hivatkozással helyenként tapasztalhatok olyan gyengeségek. , ..

■ 5° “ vef V ? Ti?*?"? SÍlíwS?, - még mindig gyakori „ M*k hiányosságok, malyak érintik a kádo,politika nagyvállalat) nem to■ I dolgoznak, munkájukat hivatás- éa [elelossoglus B alapvető elveit és a gyakorlati munkában torzu- “a Pf«»l«P“ervezeti vezetőségét megfelelő

B dattal ve8zlklásokat idéznek elő- partnernek.

B A pártbizottságok, csúcsvezetőségek, alap- b) Az állami, káder- és személyzeti munka is fejlő' . A káderpolitikai elvek minél teljesebb érvé-B szervezeti titkárok, vezetőségi tagok többsége dött, tartalmasabbá vált. * ' —hármas követelmény elemeit gyakran nem nyesítése, a gyakorlati munka színvonalasabb

: növekvő politikai, szakmai tapasztalattal rendelegyüttesen, hanem egymás rovására, önké- végzése azt igényli, hogy határozottabb legyen a

B kezik, alkalmas tisztségük betöltésére. A több A gazdasági vezetők többsége alkalmas fűnknyesen alkalmazzák, a hangsúlyt általában a torzulásokkal, az érvényes határozatokat, rende-B ! éves tervszerű iskoláztatás eredménye, hogy a ciójának betöltésére. Politikai, szakmai felké- J . szakmai felkészültségre helyezik. A vezető- leteket figyelmen kívül hagyókkal szembeni fel-B I pártszervezetek választott tisztségviselőinek 70 szültségük. vezetőkészségük nőtt, egyre többen eszseget. de meg inkább a politikai alkal- lépés. Ehhez jó alapot és feltételt biztosít a Köz-B ! —80" o-a öthónapos vagy annál magasabb politi- értik, hogy a növekvő követelményeknek újra és ÍTaSf!a^0t a ‘)nl”ssf8anak megfelelően ponti Bizottság 1973 novemberi határozata és a

B kai iskolával rendelkezik. újra meg kell felelniük. A vezetők egy része a kezelik a kiválasztásnál es a tevékenység el- kerületi pártbizottság 1974. május 3-i feladat| A testületek, vezetőségek szociális összetétele mozgalmi életben is aktívan részt vesz, jobban ira asana , _ terve.

B javult, növekedett a fizikai munkások, nők. fia- törődik saját politikai képzésével. A vállalatok, a.Poltl al követelmény háttérbe sorolását

B talok aránya. E tekintetben lényeges fejlődés a intézmények felsőszintű vezetőinek 49%-a különa e soszuntu vezetőknek 50 /o-a, a

B ; párt határozatainak és állásfoglalásainak megfe- böző szintű politikai végzettséggel rendelkezik. ozépveze ocne Pedig mindössze 37 ,«-a 6. A Központi Bizottság nő- és ifjúságpolitikai

B 1 lelően — a most lezajló választások során követ- A vállalatok, intézmények vezetői nagyobb rende kezik e ogadhato politikai iskolával; határozata végrehajtásának tapasztalatai

B kezett be. gondot fordítanak a káder- és személyzeti muna káderekkel való foglalkozás, a munka köz-B A nagymérvű. 30—50"'(l-os cserélődés ellenére kára. bár egy részüknél ezért a munkáért nem benl l}cve es sok vezetőnél lényegében a ki- A Központi Bizottság 1970 februári állásfoglalása

B biztosított a pártszervezetek munkájának to- érvényesül olyan felelősség, mint a gazdasági nevezésre, a minősítésre és a leváltásra szű- alapján a kerületi pártbizottság is meghatározta

vábbfejlődése. A pártszervezetek által készített eredményekért. kb\ k-- ^ káderekkel való foglalkozásban az saját, valamint a vállalatok, intézmények párt-, töí képzési tervek megalapozottabbak. Ezt jelzi az is, A határozatok végrehajtása során előrelépés őszinteség, a nyíltság, a bírálat a fejlődés el- megszervezeteinek és a felelős vezetőinek feladatát.

B hogy a pártiskolára, káderképzőkre (MLK, történt a káderek megítélésére, értékelésére volenére is elmarad a követelményektől. Ez is A helyi tennivalók számbavétele, kimunkálása a

■ L 15 2___________j