Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1975-02-15
i i (y tevékenységre, felelősségérzetre, egészséges életre, a A pedagógus pártszervezetek tevékenysége A közművelődés részt vállalt, s a maga eszkö- dásra, nagyobb műveltséget biztosító ismeretek munka szeretetére kell nevelnie. . . „ intézetek zeivel eredményesen segítette a világnézeti megszerzésére. A brigád tagjainak nagy több-Az úttörőmozgalom eredményesebben működik - nöhánv naivabb* általány iTkokTVvételével nevelést, a dolgozók, a lakosság politikai isme- áege rendszeres politikai oktatásban vesz részt, , együtt az iskolavezetéssel, jól egészíti ki az iskola _ .. ipts7ámú oártszervezetek működnek Munreteinek bővülését, általános és szakmai mű- közülük igen sokan a marxista középiskolán tanórai és tanításon kívüli nevelését. Az eddigiek- káiukhaniq7í) óla lénveees feilődés pezsdülés veltségének emelkedését, a szocialista közös- és esti egyetemen tanulnak. A szakmai tannál jóval többet vállal a gyermekek szabadidejének, . ° - . , • k'Hvezően haségek formálódását. Egyre szélesebb munkás folyamokon, az iskolai oktatás különböző foregész napjának szervezésében. Szervezeti kereteií, nktotLnolitikai határozat és ifjúsági rétegeknek keltette fel érdeklődését máin, az üzemi könyvtári tagok között ismeben — bár nem minden nehézség nélkül — fokoza- , ,J tpvékenv— teremtette meg a lehetőséget — a tanulásra, retterjesztő előadásokon, vetélkedőkön, muntosan neveli a gyerekeket öntevékenységre, önigaz- fne. . ® °. ‘ P ■ ■ a kulturált szórakozásra, a művészetek befő- kástalálkozók résztvevőinek sorában jelentős gatásra. felelősségteljes munkavégzésre. A mozga- S°a nártfzerveLtek6^1 iskolák többségében pozitív gadására. arányban találjuk őket. bm és az iskola pedagógusainak összefogása váltó- ^ gyakorolnak a testületekre, alkalmasak arra, ' * ^Jtözmüvdődés módszere, formái fokozatosan A munkások, a fiatalok műveltségének fejlőzatos lehetőségeket teremt a gyerekek sokrétű ér- . - nárl vezető szereoéből közelebb kerülnek az állandóan valtozo, egyre deset azonban az élért eredmények mellett deklődésének felkeltésére és kielégítésére. ... h" • 1’ f 1- d- t k P differenciáltabban jelentkező igényekhez. Egy- sem tekinthetjük kielégítőnek, ez egyaránt el-A pedagógusok részvétele az úttörőmunkában 'T Doli[ikai neveíőmunka hatékonysága eredmé, szerre’ eayidőben több feladat és funkció ellá- marad a fokozódó követelményektől és lehe-X kielégítő, javult az ilyen irányú tevékenységért ka- nvesséce iskolánként változó Függ a párttagság fel* tására törekednek (szakmai, politikai művelt- tőségektől is. Probléma még jelenleg, hogy a pott erkölcsi, anyagi megbecsülésük, sokat fejlődött készülfséeétől a testület érdeklődésétől és attól is ség emelése’ szórakozás - politizálás). kulturális munka nem minden esetben találja a KISZ segítő közreműködése is. hősi a meníS^^etóbres^n h> Pártszervezeteink egy részében megértették, meg, főleg a fiatalok életkorához, igényeihez Az iskola, a szülői ház. a mozgalom kapcsolata, aS4l£S^í^/ a pomS ^ogy a közművelődés a tudatformálás eszköze, alkalmazkodó formákat eszközöket. : egységes hatásuk a gyermekek nevelésében azonban nevelés általában még nem ^rendszeres"inkább -ér ideológiai és politikai munkának kell te» léteznek a ^művelődés szamara lassan formálódik. A szülők egy része még mindig sp0ntán alkalomszerű kintem’ E helyeken a kozmuvelodesi munka- „tehfr foltok ahova ma meg nem sikerült viszonylag kevés időt fordít a gyermek nevelésére. PAz iskolai pártszervezetekben a munkamegosztás -rvezettebben és tudatosabban érvénye- ke loen behaUjm-Ezt “k aJ^ekrx, bebár általános és pedagógiai kultúráltságuk növeke- egyenetlen, a munka döntő részét a párttitkárok sült a pártirányitás szorosabban kapcsolódott aro dett. Igénylik az iskola és mozgalom irányító, ne- végzik az iskola vezetőiével is csak ők tartják a a Partmunka más területeihez, az oktatáshoz szórt munkásszállók lakói körében találjuk, velő munkáját nedaizóffiai tanácsait a wiilői vegziK az isKoia vezeiojevei is c , j és az agitációhoz. Erősödött össztársadalmi idetartozonak kell tekintenünk az értelmiség, , veio munxajai. pedagógiai tanácsait. A szülői mun- kapcsolatot. Emiatt többen gyakran magukra ma" ... .... , , . ay nlWalim7r.ttak a7nn rtí i= kaközösségek ebben jelentős szerepet vállalnak, radnak nem kapnak és olykor nem is igényelnek Jellege’ Javult az allami es társadalmi szer- az alkalmazottak azon rétégét is amely nem í• de hatásfoka nem kielérrítő Sok esethen a c7íí r .. , , , . . .. „ , vezetek együttműködése. Ugyanakkor más földit gondot szakmai ismeretének bővítésére, ae naiasioxa nem Kielégítő. sok esetben a szu- megfelelő segítséget a tagságtól. A parttagok kozott t • i u . , , . , , k övöm hős i noiitikaí víUonöveti kóröósok lök oktatásközpontú szemlélete is jelentkezik (csak nem arányos a pártmunka és az állami feladatok partszervezeteinkben - bar sokat beszelnek közömbös a politikai, világnézeti kerdesek ■ tanulmányi eredmények érdeklik, nem a gyermek azéToiS.“töbtaSt^túlterhelt, pár. munkájuk ■"****«' íf”TM" ****** „ muveazetek befogadásátél. L személyiségének fejlődése), a nevelési feladatok gyakran egybe is mosódik az állami vezetéstől kabn aljak a kispolgári életvitelt, a tanulás, mu- ) A tudományos isméietterjesztes evi 2446 ren| végrehajtását elvárják ugyan az iskolától, de nem Süt feladatokkal velődés iránti közömbösséget - kevesebbet dezvenyevel, 312 ezer résztvevőjével (1970-hez r mindig tudják a partner szerepét ebben vállalni. Az eszmei-oolitikai-cselekvési egység megszilártesznek annak érdekébcn- hogy saJát terüle- viszonyítva tobb mint 70% növekedést jelent) Éppen ezért a szülők felkészítésében is több feladat ditására minden pártszervezet törekszik A párthatÜkÖn ennek jobb feltételei Egyenek, a dolgo- a kerületben folyo politikai oktatás mellett hárul az iskolákra és a társadalomra. Egyre keve- fározatokTt Í merik de mélyebb isméi elük csak a ZÓk szemlélete és törekvése pozitív irányba a világnézeti neveles legfontosabb tényezője, i sebb szülőnek van anyagi nehézsége, a nevelést pedagógiai tevékenységükké? közvetlenül összefügváltozzon, a társadalmi szervezetek munkája Szaporodtak a közéleti tornákat (üzemi, szoazonban nem lehet anyagiakkal megoldani. A csa- Sől van (Dl az iftoságról és a közoktatás fejcéltudatosabb, az állami vezetésé felelősség- calista demokrácia, munkásosztály vezető szeládi élet problémái jelentkeznek ott ahol nem von , r u L « e a KozoKtatas lej teljesebb legyen. repo, vezetesi ismeretek) felvető, azt tárgyaló sokan e,-éjükön felül biztosiak ellátásukaf, azon- tek hláiy, mlatf gyakran féves következtetésre ZsTamíeíek ilámltrSWésTM' ' bán keveset beszélnek munkájukról, sikereikről iutnak A helves állásfoglalás kialakítását akadávultak. A kulturális objektumok (művelődési nyos isméi etek iránti érdeklődés. stb. Az iskolákban 8.7% a veszélyeztetett helyzetpártvezetésig határozatlansága, vilakészház színház könyvjár mozi) állaga évről évre Jeged-ak ^tógnézet, név,erzelm, oldalát t ben levő tanuló, akik a család súlyos anyagi, vagy sömik hiánva is romlik, mind kevesbe felelnek meg a korszerű erősítő progiamok, akciók, a hagyományok ► erkölcsi problémái miatt nem felelnek meg a társa- ‘ eszmei-poÍitikai egység megteremtését segíti közművelődési formáknak és körülményeknek. ápolását, megőrzését célzó üzemi, lakóterületi \ dalom által támasztott követelményeknek. a marxista műveltség SsíerS Ts RendszeS A. művelődési házak kultúrpolitikai ce jaikat Mtarasok, gyűjtések, kiall.tosok, amelyekben L A középiskolákban a KISZ új szervezeti formája, szervezett politikai oktatás csak a szakmunkásképszámos ese en a aien ei . an^a . , , ‘, cionalizmus érzését mélyítik azok a kapcsola r amely az osztályközösségek helyett a közös érdeklő- zö intézetekben folyik; az általános és a középiskomegoidasának üzemeltetésük biztosításának. jhzmus^ érzését mélyít k azok a kapc ola! dés alapján alakítja ki alapszervezeteit - az eddigi Iákban a párttagok 15-20",o-a vesz, vagy vett részt A . ^velője titoasa, é^m^bará« ^s.ágoíf üzetapasztalatok szerint — eredményesen kezdett hozzá szervezett ideológiai képzésen. A párttitkárok 80%-a n??d.SZerianl gyako1 aV f ,k. f . . ,,„línk s..n meiveí kisebb' csoDorti iival kialakítoftak ■ ba , fiatálöh tanórán kívül! életének, politika, „eveié- rendelkezik megfelelő politikai végzettséggel. k.d Sah^ SlitiálSék Shíálok. “ÍS Í 'köt senek szervezesehez. Ez azonban nem minden eset- A politikai képzés elmaradt a szakmai továbberedménytelenek ' csönös látogatások, üdülés, szakmai tanulben ártalmasabb az eddig,nel, csak az uj szerve- képzéshez képest. Ez nem elsősorban az érdektelen' < ,, fz eS időszakban fő figyelmet a munkámányutak formájában. zessel együtt jaro látványosság. Az uj formáról el- ség, hanem a sokrétű és nagymennyiségű iskolai eld) Az elmúlt időszakban fo_ figyelmet a munka felnőttoktatásra •, dolgozók általános és r térőek a vélemények. Az új alapszervezelek élete foglaltság túlterhelés következménye Az eltelt sok es az ifjúság műveltségének emelesére fór- J g . 1 , . , . . . .. , , , . , , , . eueu Hitott.uk AlaDvető változás következett be a szakmai muveltsegenek emelesere az elmúlt pezsgőbb. A pedagógusok közül többet kapcsol az években lassú javulás tapasztalható a politikai táciitottuK. Alapvető vauozas KoveiKezeti De a „ keriitoti nárihi^nH^d óq a ifjúsághoz, ugyanakkor az osztályok vezetőit kissé jékoztató munkában Az iskolák egy részében fel* * munkasoknak a művelődés iránti szemleletef p . g , uah u v -i-i i r-ii-i u a ,f., ! iesztDen íei , Ezt bizonvítia általános és szakmai isko- partszervezetek, mind az allami vezetők es tárhatterbe szorítja. Közülük sokan feltik a hagyoma- dolgozzák a politikai vitakör anyagát. Érdeklődést ,öen- . ^zouy'kia aitaianos es szaKmai isko £ ’ tpk _ lp„1rthh milnHt f.„H{ nyos osztályközösségek egységét, úgy látják, hogy váltott ki az iskolavezetőség számára indított kerülai végzettségük novekedese mellett, erosodo ' 1 k az új szervezeti forma a tanulókat kisebb csopor- leli politikai akadémia előadássorozata közösségi tudatuk, tanulás iránti novekvo ige. 1 „ , . tokra tagolja. Az osztályfőnökök irányító hatása P nyűk, fejlődő ízlésük, világnézetük. Ma a mun- Jelentőseget minden szinten egyre jobban felmozgalmi vonatkozásban tisztázatlan. így felelőssékásoknak jelentős része szocialista értelemben isménk, az ónálló kezdemenyezesek erőfesz,gük elmosódottabb, befolyásuk gyengült. Kialaku- 2. A közművelődési munka műveltebb és öntudatosabb, mint négy évvel ese ’ sz‘imo tvoe , ai az eiedmenyek ezt latlan az osztály diákbizottságok és az alapszervezekorábban volt; tudja, hogy jogai vannak, köze nem min en oi u íozi . tek viszonya. Az új szervezeti forma nagyobb lehe- a) Az elmúlt években a kerületben végzett közvan a ^özü&yekhez, készül jövőjére. g>en etesen fejlődik (evente 15 /o-kal, 20 -o tőséget biztosított ugyan a politikai nevelésre, a köz- művelődési munka szorosan kapcsolódott azok- A szocialista brigádmozgalom adta e munka szakmában) a szakmai képzés és továbbképzés, életiség iránti igény fokozására, ez a tevékenység hoz a társadalmi feladatokhoz, amelyek a X. legszélesebb keretét. A brigádok vállalásai a A könnyűiparban a íekonstrukciót, más vállaazonban nem egyenletes még, elmarad a kívánt kongresszus határozatának végrehajtásában, a tagok magasabb műveltségét, fejlődését szol- latoknál a termelés szerkezetének, technolómértéktől és a lehetőségektől. A szervezetek vezetői, szocializmus építésének jelenlegi szakaszában gálják. Termelési feladataik teljesítése mellett giájának változását, új termékek bevezetését segítői keresik a hatékonyabb módszereket. előttünk álltak. törekednek sokoldalú szakmai, politikai tu- követte a dolgozók szakmai felkészítése is. 22 23 A W 1 , ______ ■ ------------------------------------------—ü^— ——• % ^ ^ ^ c’*® Ti
