Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
kerül aa utazóközönsé-;t;el az napi munkájára hat ki azzal, hogy felzaklatva érkezik munkahelyére, munkájának hatékonysága ez miatt is csökken. Orvosi^megállapítás az, hogy 1 év alatt minden lo. forgalomban utazó dolgozó neurotikus megbetegedés helyzetébe kerül. Az autóbuszjavító ipari profil bruttó termelési értéke 7»3 %-kal kevesebb az 1966. évi volumennél. 1966-tól mintegy 2o %-os volt a létszámcsökkej nos és az 1969-ben bevezetett munkáidöcsokkéntés együttesen a ledolgozható munkásóra kapacitást 29,4 %-kal csökkentette. A mintegy j$o %-os kapacitás csökkenés ellenére a termelékenység növelése eredményeképp az ipari vonal tartani tudta a III. ötéves terv elején elért autóbusz nagyjavítási termelési volumenét. Az 1968. január 1-én kezdődött gazdasági reformra való áttérést 1967-ben vállalat uniónál több mint féléves előkészítő munka előzte meg. Az 1968-ban szabályozásra került Tröszt és a vállalatok hatásköri mog/~<s osztása a legfőbb gazdasági kérdésekben döntött. A jóváhagyott gazdasági f ösztönzés szabályainak kerete: között a tröszti irányítási rendszerben ' ^ a vállalat önál ó gazdálkodási feltételei biztosítottak voltak. Az uj gazdasági mechanizmus keretei között lehetővé vált a vállalat dinamikus fejlesztése, amely elsősorban az eszközállomány növelésében jut kifejezésre. Az autóbuszpark bővítésének üteme 1968-tól csaÍrnek kétszerese az előző évek átlóiénak. Az anyagi érdekeltségi rendszer hatékonyabb vállalati gazdálkodást követel meg tevékenységünk minden terlilétén. Ez a követelmény a vezetés valamennyi szintjén eddig végzett munkánk kritikus felülvizsgálatát, módszeres elemzését, s a korszerűbb gazdaságilag hatékonyabb megoldást tűzi ki célul. I A gazdasági reform eddigi éveiben vállalatunk elsősorban a népgazdasági szabályozók szerinti gazdálkodásra való áttérést tekintette elsőrendű feladatának. Emiatt a kívánatosnál lassúbb mértékű volt a vállalati belső irányítási rendszer korszerűsítése. Belső irányítási rendszerünk fejlődött ugyan, do ez a fejlődés egyenetlen , volt, s elmaradt a korszerű követelmények mögött. Ez a körülmény kifejezésre jut abban, hogy eddigi vállalati terveinkben ma még előtérben álnak az extenziv gazdálkodásra jelemző célkitűzései . Az oxtenziv fejlődés elemei az autóközlekedésben nem szűnnek meg a jövőben sem, itt csupán arról van szó, h gy az intenzív fejlődés elemeit az elvárhatónál kisebb mértékben tartalmazták gazdálkodási koncepciónkat meghatározó terveink; Ez év elején jelentős előrehaladást értünk el a vállalat funkcionális rendszerének hatékonyabbá tételében. A legelőnyösebb vállalati vezetési mechanizmus kialakítására törekszünk a gazdasági hatékonyság optimuma és az üzemi demokrácia legkedvezőbb feltételei között történő érvényig juttatása alapján. Szervezetileg, ügyrendileg hatásköri bővítéssel megalapozottabbá tettük a termelőegységek ve étésót. A hatáskörök decentralizálásával egyidejűleg decentralizáltuk az anyagi érdekeltségi rend• szert is, melynek alapján az üzemegységek sajat részesedési alappal rendelkeznek, képződő bérfejlesztési forrásaikkal szabadon gazdálkodnak. Rendszeres intenzív érdekviszonyokat hozott létre üzemegységeink között, melynek teljes kibontakozásához minimálisan egy év szükséges. Ez a decentralizálás tehát minőségben és jelegében eltér az eddigi az utóbbi években háromszor végrehajtott szervezésektől. ■ " ————r—- 95 - ® (4 /
