Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
_----------------------^ ^ ■ ■ ) mi ■■nudlii — --- "' , >- 9 -é Erről ; zónban ;;em a pártvezetőséggel, sem a szakszervezeti bizottsággal nem beszélt ezzel az indoklással, nehogy "idő előtt’' kitudódjanak a dolgok* Támogatjuk tehát azt a helyes törekvést, hogy az üzemi demokráciát annak fórumait, módszereit erősíteni, fejleszteni és a még mindig fellelhető formális, felszínes dolgokat csökkenteni kell. Ezért is ; foglalkoztunk ezzel részletesebben a pártbizottság beszámolójában. Nagy visszhangot, egyetértést váltott ki a harácsolás. jogtalan haszonszerzéssel szembeni állásfoglalás. Javaslatunkban mi is ’lcérjük a központi szerveket, hogy az ilyen közfelháborodást kiváltó, a dolgozók nagy többségének nyilvánvaló érdekeit sértő jelenségek, dolgok ne forclulhassanak elő tartósan. Az ellenük történő fellépés pedig legyen határozottabb. Ugyanakkaor a kerületi vállalatainknál, intézményeknél is fél kell lépni a hasonló rendellenességek ellen. Az elmúlt időben szerzett tapasztalatunk és a most lezajlott viták is jelzik azt a hibás felfogást, mely szerint a kispolgári szemléletű, I r* magatartási! ember lényegében csak a kisiparos, kiskereskedő, vagy , más szabadfoglalkozású lehet és az üzemekben ilyen nem található'. | Amilyen helyes a szenvedélyes fellépés az említett, másutt is meglévő -áros jelenségek ellen,annyira helytelen megtűrni vagy nem észrevenni azt saját környezetünkben. Elvtársak! A szocialista gazdasági épitőmunkával összefüggő kérdésekhez érthetően igen sok hozzászólás volt. A kerületi pártbizottság is egyetért a IX. kongresszus óta megtett, alapvetően eredményes ut és az uj gazdasági mechanizmus bevezetésének nagy társadalmi- gazdasági jelentőségével kapcsolatos értékeléssel• A kerületi pártszervezetek véleményével egyetértve a pártbizottság is kiemelten foglalkozik azokkal a jelentős problémákkal, amelyek megítélésünk szerint nem egyedül helyi eredetűek és megoldásuk túlnő a vállalati lehetőségeken. I Elsősorban a munkaerő és bérgazdálkodásnak a követelményekhez képest | lassú, Elégtelen fe ,i lödé se t un a 'bórszinvonal gazdálkodás jeleni égi'" | r'ends z eréhez bárt ózó problémákat említjük'. | A vállalatoknál dolgozó kommunista és pártonkivüli gazdasági szakemberek és a legfelsőbb irányitó szervek képviselői között, ebben a | kérdésben az uj gazdasági .mechanizmus bevezetése óta, megítélésben különbség van. A gyakorlat azt igazolja, hogy a bérszínvonal gazdál| kodás mai formája .az egyéb kötöttségek, előírások mellett nem segi| ti megfelelően á hatékony munkaerő és bérgazdálkodást. Ezek is előidézték, hogy népgazdaságban nagyméretű munka;erő vándorlás következetb be és vele együtt a munka valamint technológiai fegyelem is fellazult. | Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a vállalatok általában munkaerőhiányról panaszkodnak ós egyeseknél nagyértékű t; rmelőberendezósek állnak, mert nincs munkáskéz, amely mozgásba hozza őket, másik oldalról pedig a munkás és alkalmazotti létszám "felbigitása" folyik, hogy a vállalatra kiszabott bérszínvonalat nehogy túllépjék. Ez a helyzet 1 | 'ma már vándorlásra készteti a törzsgárda tagokat, kvalifikált szakem’lífjj be okét is.- / -I fej I 1 I lo. j b. I k ’ * -
