Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
-------------------------- , ■» in —»-" -^T--------— ” . ii9-66-é Kedves Elv társak ! Igen_kevés szó esett a lakáshelyzetről és az elosztás kérdéséről. Igaz£ hogy a III. ötéves tervben közel 600 ezer lakást adtunk át dolgozóinknak. Sok az olyan sérelem, főleg sokgyermekes családok, akik még ma is olyan körülmények között laknak, ami embertelen, több gyermekkel 1 szobában, vagy még rosszabb körülmények között, és képtelenek megfelelő lakáshoz jutni, még annak árán sem, hogy bizonyos összeggel beszálljanak lakásproblémájuk megoldásába. Igen sokszor felvetődik a dolgozók körében, ami rossz hatást vált ki, hogy amikor átadásra kerülnek uj lakások, sorozatosan megjelennek velük a kocsik is. Ezért az elosztás elvét kellene megvizsgálni, és biztosítani, hogy azok jussanak lakáshoz, akik rá is vannak szorulva. Az elkövetkező évek problémáival; ma már Magyarországon és a szocialis^ ta társadalomban világosan látni kell, hogy a munkaerő rögzítődik. Az elkövetkező évek nem hoznak nagyobb munkaerő lehetőségeket, elsősorban HZHKfcyxMBmdí a vidéki telepítés, ugyanakkor hatalmas műszaki forradalom megy végbe? de nemcsak az iparban, hanem magában a háztartásokban is, szolgáltatásokban- is. Ez tény és ez munkaerőt von el. A döntő a KB. 1969. november 2ö.-i határozatában megjelöl a műszaki fejlesztéssel kapcsolatban. Ez ma már elengedhetetlen azokban az üzemekben is, ahol 5o-loo éves elmaradások vannak. Itt is a termelékenység első feltétele az előbbrelépés éBdekében a műszaki fejlesztés, még akkor is, ha 1-2 éven belül nem fog amortizálódni az amit h beruházásba befektettünk. Az sem megengedhető, hogy ha ma valaki elmegy állami vonalon továbbtanulni, holnap az legyen a legnagyobb probléma, hol biztosítsunk részére Íróasztalt, mert szükséges a termelőüzemekben is, hogy fejlett szakemberek dolgozzanak. A munkás-paraszt kérdéssel kapcsolatban; igen sok kérdés merül fel | azzal kapcsolatban, hogy még mindig miért a munkásosztály viseli a mezőgazdaság szocialista átszervezésének terhét. Nagyon élénk reagálás I történt arra a Ty-riportra, amikor egy árvízkárosult Jánosbácsit úgy kellett agitálni, hogy pénzért, saját házát segítsen építeni. Ez keserű szájízt hagyott bennük, hogy amikor a munkások árvizmüszakot szerveznek, azt végre is hajtják, anyagi eszközöket bocsátottak az árvízkárosultak rendelkezésére, addig ilyen dolgok tapasztalhatók. Végezetül Benedek elvtárs felé; nem a művészet ellen vagyunk, az a művészet, amely szociális, a realitás talaján áll megbecsülendő, becsülik azokat a művészeket, akik nevelik a dolgozók. Pl. a József Attila Ezinház művészeit szeretik, becsülik, mert igennjó kapcsolatot tudnak teremteni ángyalföld dolgozóival, a közönséggel. Egyetért azzal is, hogy nincsennek egyes művészek úgy megfizetve, ahogy tudásuk megilletnék . Tiszteli és becsüli a művészetet, mert egy társán alom erejét nemcsak az szabja meg, hogy milyen termelőeszközei, mérnökei, szakmunkásai vannak, hanem az is, hogy milyen művészei. Akármilyen modern alkotás is az, de mond • kifejez valamit, azt megértik, de ami nem fejez ki semmit, nem lehet értékelni. Pl, egy kő két lukkal: "^nya gyermekével'’. Azt hiszem ezt igy senki nem ismeri el. Mégegyszer hangsúlyozza, hogy Angyalföld dolgozói szeretik a József Attila Szünház művészeit, és erre büszkék is lehetnek, mert ezek a színészek rögös utón próbálták bevinni Angyalföldre a kultúrát. Végezetül kívánja az újonnan megválasztott PB, VB tagjainak, hogy az elkövetkező években azokat a munkákat, amelyeket a X. Kongresszus Hfcán ránk hárít, eredményesen, erőben egészségben hajtsuk végre. . J ér. i I
