Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
í Azonban az iparágak vezetői nem számoltak azzal, hogy kimerültek a tartalékok. 1945-ben a keresőképes lakosság 7o-75 %-a dolgozott a mezőgazdaságban, 1958-69-ben ez a szám már csak 25 %, és ez kell a magyar mezőgazdaságnak. Ott több lehetőség nincs. Megtörtént a nagy átalakulás. A beruházási Javak és az uj munkaerők felvételét illetően azonban a tervezés úgy készült, mintha misem történt volna. Ez az egyik oka annak, hogy a munkaerővel bajok vannak. A reform sark kallatbs pontja az értékarányos árak kialakítása. Ennek velejárója, hogy nemcsak az áru cseréljen gazdát értékként, hanem a munkaerő is. Felvetődött a munkatörvénykönyvének módosítása. A szocialista viszonyok között nem engedhető meg, hogy azt mondjuk egy embernek: nem mehet el egyik munkahelyről a másikra csak joghátránnyal. Azt ^ sem lehet megtiltani senkinek, hogy egyik helyről a másikra menjen. Azonban, ha ez a vándorlás a vártnál nagyobb mértéket ölt, az már nem szocialista vonás. Vannak meggondolatlan cselekedetek ezek ellen mi már felléptünk hivatalosan is. Nem szabad megengedni, hogy egyes vállalatok a rádió tolmácsolásával úgy toborozzanak munkaerőt, hogy "szabadszombat", "minden igényt kielégítünk", "üdülést biztosítunk". E téren is van rendellenesség, de súlyának megfelelően kell a kérdéssel foglalkozni, nemcsak a végrehajtó szerveknek, hanem a Központi Bizottságnak is. Ismert módon fejlődik a magyar népgazdaság, az ipari termelés 6-8 %között növekszik, ezen belül néhány iparág 25-3o, sőt némelyik 4o %os növekedést ér el. Ezek modern termelőeszközökkel vannak ellátva, melynek sok összetevője van. Az összefogást nem úgy fogjuk fel, hogy a Lánggyár a lánggyáriaké, a Csepel Müvek a csepelieké, minden gyár a magyar népgazdaságé. A Győri Motorgyár modern eszközökkel van ellátva, ezt azonban a Lángban is termelték, ezek a magyar népgazdaság termékei. n Szó volt a termelékenységről, ami elhangzott azzal egyetértek. Figyelembe kell venni, hogy gyáron belül nagyon sokat lehet tenni. Amikor a reformot vitattuk, sok tippet kapott a Központi Bizottság. Most már van közel 3 éves tapasztalat, mindent reálisan lehet megítélni. Sok jólképzett közgazdászunk van, qli tudja, hogy tőkés viszonyok között hogyan lehet ezt jól csinálni, kevés ol^an van, aki tudja, hogyan lehet ezt szocialista viszonyok között jól csinálni. Le olyan eszközt nem tudunk igénybe venni, ami nem fér össze a szocialista elveinkkel. A Központi Bizottság a Minisztér tanáccsal tudna olyan határozatot hozatni, amellyel lo-15 %-kal lehetne a termelékenységet emelni, de olyan módon, amit szocialista viszonyok között nem lehet igénybe venni. E témakörhöz tartoznak a bérek. Az elosztási rendszerünk nem jó. Helyes értékarányokat, értékrendeket 1-2 év múlva tudjuk megvalósi* tani, tekintettel a népgazdasági érdekekre és meggondolásokra. Ilyen az elmúlt években kettő volt és még egy lesz: a bányászat 1945-ben 4 millió tonna szenet termelt, majd a széntermelés 3o-35 millióra ugrott fel. Mindent megtettünk, hogy legyen szén, a bányászok kiemelt bért kaptak, stb. Ez népgazdasági érdek volt, mert ha nincs szén, nincs vas, nincs kenyér.- 61 -'; ói. |
