Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
GÁPPÁK SÁNDOR aÍv társ: a Polibikái Bizobbság tagja,a SZOT főbibkára. Tisztelt Pártérbokezlet, Kedves Elvbársnők, Kedves Elvtársak ! A küldöbbértekezleb előbt kéb feladat áll: egyrészt, hogy számbavegyo a 4 év munkáját és irányt mutasson a további feladatokhoz; másrészt, hogy véleményt mondjon a Központi Bizobbság irányelveiről. Az Írásos beszámolókat olvasva, a szóbeli kiegészítőt és a vitának egy részét hallgatva megállapítható, hogy e kettős feladatának a küldöttértekezlet eleget tesz. Fejlődésünk most kritikus szakaszában van. Tapasztalható türelmetlenség, ami Jórészt Jogos és ezt további munkánk során feltétlenül ^ számításba kell venni. Ezt a türelmetlenséget az elvbársak itt, a dolgozók nevében kifejezésre Juttatták. |=. Á Központi Bizottság törekvéseit az .irányelvek tartalmazzák. Ebből világosan kitűnik, hogy a KB merre tart, mi a párt politikája. Ha Jól értjük a vitát, - nemcsak e szinten, hanem az országszerte lezajlottakat - arra lehet következtetni, hogy nem a párt politikájával van baj. A párt politikáját a párbonkivüli emberek is Jónak tartják, azonban a politika realizálása terén mutatkoznak alapvető fogyatékosságok és itt Jogos igények merülnek fel. Miről van szó? A most sorrakerülő kongresszusnak 4 esztendőre meg kell határozni újra a tennivalókat. Kérdéses, hogy a kongresszus - az alapvető társadalmi törekvéseinket illetően - mit mondjon. Az utóbbi időben nem, - de régebben szó volt arról, hogy Jó lenne már tovább menni, mi sem maradjunk le a többi szocialista országból. Mondjuk ki: kész vagyunk a szocializmussal. Az irányelvek vitájánál e kérdés szintén felmerült. Az irányelvekben árnyaltabban fogalmaztunk, mint a IX kongresszus előbb. A IX. kongresszus irányelveiben arról volt szó, hogy fel kell építeni a szocializmust, most /-n arról van szó, hogy a szocializmus építésének egy magasabb szintjéhez, fokához Jutottunk el. Ez a különbség a két megfogalmazás i között. Nem tudjuk - pontosabban nem akarjuk - deklarálni még a következő kongresszuson sem, hogy felépítettük a szocializmust. Ha valakinek kételye lenne, hogy miért nem,azt éppen az itt vitatott kérdések, - anyagiasság, önzés, kulturális területen lévő rendellenességek, munkaerővándorlás, sbb. mutatják. Majd ha ezeket megoldottuk, akkor kimondhatjuk, hogy felépítettük a szocializmust. Szó volt a vitában arról, hogy a munkásembereknek az a véleményük, mintha nem érvényesülne megfelelően a párt.vezető szerepe. Nem hallottam olyat, hogy valaki a párt politikáját kritizálta volna, pedig ez sem tilos. Most a számadás időszakát éljük és a kommunisták egymás között mindent megbeszélhetnek, ami az ügy érdekében való. Ez itt sincs tiltva. Mi van azon megfogalmazás mögött, hogy nem ér, vényesül a párt vezető szerepe ? Azt mindenki tudja, hogy az elmúlt 14 esztendő alatt a Magyar Szocialista Munkáspárt kialakított egy politikát és gyakorlatot, ennek nemzetközi tekintélye, súlya van, ezt próbáljuk következetesen érvényesíteni. í Qo. * . ________________________ ' ' , ; ^J1___-- — i- 59 -[
