Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
y I- 3o -A politikai oktatás munkáját elősegítette az oktatás jelenlegi rendszere, a tananyagok színvonala, életközelsége. Jelentős az a fejlődés, mely a propagandisták felkészültségében, összetételében tapasztalható. Többségünk hosszú évek óta vezet szemináriumot, nagy tapasztalatot szereztek az oktató munkában és felnőttek az egyre növekvő feladatokhoz. i ^z elmúlt időszakban az oktatásban résztvevők száma növekedett. Kerületünkben párt- és tömegszervezeti oktatásban évente mintegy ~$o ezer fő vesz részt, ez nagy felelősséget ró a pártszervezetekre, a propagandistákra, mert nem mindegy, hogy a Jo ezer hallgató hogyan fejlődik, tanul, hogyan áll ki pártunk politikája mellett és milyen hatást gyakorol a környezetére. A propaganda munkánkban elért eredmények mellett beszélni kell azokról a visszatérő nehézségekről, gondokról, problémákról, melyek elsősor^ bán a tömegoktatás területén jelentkeznek. T'öbb esetben tapasztaljuk, hogy az elméleti - ideológiai kérdések nem foglalják el azt a fontos helyüket, minden szinten, amire szükség lenne. A gazdasági kérdések, az anyagi élet problémái kerültek az érdeklődés központjába. Mindez önmagában nem lenne hiba, de a figyelem főleg erre irányult és kevésbé foglalkoznak a konferenciákon, a szemináriumokon fontos elméüi, elvi kérdésekkel. Az aktuális gazdasági kérdéseket nem a politikai oldaláról közelitik meg és többször tapasztaljuk, hogy egy-egy szeminárium a termelési tanácskozásokhoz hasonlít. Ezt az egyoldalúságot nem engedhetjük meg magunknak, mert a pártpropagandának ennél többet kell adnia, vagyis a szocializmus építésének elméleti - politikai kérdéseit sokoldalúan és mély összefüggésében kell bemutatni, megtalálni az elmélet és a gyakorlat közötti helyes kapcsolatot. Sokan elmondják, hogy már 2o éve járnak szemiháriumra és nem kapnak uj ismereteket. Ez teljesen nem felel meg a valóságnak, mert az okta^ tás jolenlegi rendszerében nagyon sok kiaknázatlan lehetőség van. A I különböző szakcsoportok tematikájának összeállításánál még lehet és k® kell is javitani. A tanaynagok tartalmának színvonalát is lehetne még emelni, főleg abban a vonatkozásban, hogy a fontos elvi kérdések a napi gyakorlati gondokkal összhangbltabb, magyarázóbb, közérthetőbblegyen, igy nagyobb segítséget tudnánk adni a hallgatók tanulásához. Sajnos több esetben megtörténik, hogy a meglévő lehetőséget sem hasz- 1 nálják ki az elv társak, a tananyagot nem olvassák el, nem készülnek a szemináriumokra és ha a propagandista nem ad elég segítséget, a fontos elméleti, elvi kérdések ott nem kerülnek napirendre, hanem esetleg foglalkoznak napi praktikus kérdésekkel. Ennek következménye az is, hogy bizony elég sokszor tapasztaljuk, hogy a marxista egyetem és a középiskolai felvételeknél vannak elvtársak, akik a marxizmus-leninizmus alapvető kérdéseivel sincsennek tisztában. Erre a jelenségre a , jövőben fel kell figyelnünk és ki kell zárni a formális vonásokat propaganda munkánkból. Nemcsak arra van szükség, hogy az elvtársak jelentkezzenek az egyes oktatási formákra, hanem sajátítsák is el azokat a fontos elméleti kérdéseket, amit ennek a formának tematikája biztosit. Ezt kell szorgalmazni a pártszervezeteknek és a propagandistáknak egy arán t.
