Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
-------------------------L ■■ -- JPI ■ } ^ "' "kÍ®^ í '.» é-22-Ugy gondolom, hogy e fenti példa bizonyltja, hogy a kommunisták előtt világos a cél, akkor egységesen felsorakoznak annak végrehajtására. A taggyűlések és a pártértekezlet azt bizonyították, hogy fejlődött párttagságunk eszmei, politikai cselekvési egysége. Növekedett a kommunisták felkészültsége és úgy fogalmazódott meg a pártértekezleten, hogy minőségi változás következettbe. Jóleső érzés volt látni, hogy egyre több olyan fiatal kommunista lett szószólója a párt politikájának és nyilatkozott nagy feelelősséggel a népgazdaságot és a vállalatot érintő kérdésekben, akik négy évvel ezelőtt lettek párttagok. Az eredmények elismerése mellett nem szabad elfeledkeznünk, hogy ’ a politikai munkánkban az elmúlt négy évben voltak komoly gondok. Úgy gondolom nemcsak Juta jelenség, hiszen a pártértekezleti beszámoló is foglalkozik vele, hogy politikai munkánkban egy-egy ' nagyjelentőségű kérdés magyarázatánál, vagy feladatra való felkészülésnél igyekeztünk praktikus oldalról megközelíteni a kérdést I és nem számoltunk azzal, hogy ezelmek a feladató Írnak a megoldásánál éppen a társadalmunk átmeneti jellegéből adódóan léteznek és keletkeznek káros kinövések, hajtások. Sok kritika, bírálat éri napjainkban joggal az anyaiasság elterjedését. Úgy gondolom, hogy a politikai munkánk az anyagi ösztönzés szükségessége mellett erőteljesebben hangsúlyozta volna a közösségi szellem erősítésének, az erkölcsi megbecsülés helyes alkalmazásának szerepét, ma kevesebb gondunk lenne ezzel a természetes emberi törekvéssel, amely a korlátok felszámolásával felszínre kerül. Ma már nem azon folyik a vita, hogy ki ad munkájával többet a közösségnek, hanem kinek mennyi a jövedelme, ki hol tudna kevesebb munkával nagyobb jövedelemhez jutni. A jövőbeni politikai munkánknak fontos részévé kell hogy váljon e kérdéssel való foglalkozás. Párttagságunk várja és kéri, hogy fS a X. kongresszus után határozottabb fel épés lesz a népgazdaság kárára történő egyéni érdek érvényesülésének meggátolására. A kommunisták sem mentesek ettől. A választásólmai érződött, hogy nincs nagy tolongás a párt funkcióját és megbízatásokat illetően és tudom azt is, hogy milyen gondot jelent, h egy gazdasági kádert a pártapparátusba kivárnunk behozni. E kérdés anyagi oldalán túl többet kellene beszélni a munkánk szépségeiről, kicsit hajlamosak vagyunk arára, hogy fáradságra, kimerültségre hivatkozzunk. Igaz, hogy ez a munka nagyon sok áldozatot, lemondást igényel és ezt megfizetni nem lehet, de nincs annál nemesebb, felemelőbb érzés, mint az emberekért, az emberek boldogabb életéért tenni és cselekedni. Szükséges azonban, hogy minket is, különösen ha több évtizedes i munka után más területre szólít a párt adjuk meg formailag is a tiszteletet, ami a politikai munkásoknak jár. A munka elismerése, értékelése erőt ad mindannyiunknak atovábbi munkához. Nehéz helyzetbe vagyok, mert a Budapesti Pártbizottság képviselője Kónyi elvtárs és ezt a kritikámat a Budapesti Pártbizottság felé szeretném megtenni. A legutóbbi apparátus változásnál jó lett volna ha a budapesti pártbizottság képviselője jön el a titkári értekezletre és értékeli az elvtársa Imaka munkásságát. Ezzel a mi munkánkat is értékelték volna. Jól esik ha "megveregetik a vállunkat" és- 1 noJ j ■ v
