Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
öltözködésben, divatban, hanem a gondolkodásban, életszemléletben is - mert szembe akarják állitani őket a mával. Elgondolkoztató példa, hogy nyugaton kísérletet tesznek arra, hogy Marx ifjúkori müveit elválasszák, illetve kiragadják az egészből, mondván, hogy az az igazi, és nem a későbbi. Természetesen a szocialista közgazdászok és filozófusok felveszik ezekkel a harcot, az viszont nem jó, hogy fiatal értelmiségünk egy része - akik még alig'ismerik a marxizmust - a fiatalkori marxizmust i vallja magáénak. El kell érni, hogy elsősorban ezek a fiatalok alaposan tanulmányozzák a marxizmus-leninizmust, és csak ezután bonyolódjanak nehéz filozófiai problémákba. Hasonlóképpen reagál a fiatalság a művészeti életben megnyilvánuló olyan törekvésekre, melyek számukra - elsősorban formailag - tűnnek újnak; valójában azonban sem formailag, sem gondolatilag nem újak. Olyan müvek ezek, melyekhez hasonlóak a 20-as és 20-as j években már számtalanszor szerepeltek - igaz, az utolsó 20 évben | ilyenekkel nálunk már csak elvétve lehetett találkozni, j A mi feladatunk megmutatni, hogy mi a valóban új, megismertetni f az ifjúságot a valódi értékekkel, s arra nevelni, hogy önállóan is különbséget tudjanak tenni érték és nem érték között. Az ifjúságot a szocialista művészet hivévé kell nevelni, ellen- • kező: esetben kihúzzuk a tömegbázist a jövő szocialista művészete alól. Ezen a téren is több segítséget kell adni,-melyben jelentős szerepe van a drámairodalom több remekművének. Sajnálatos, hogy ez jelenleg a spontaneitásra van bizva. A színházak szivesen vállalnának részt egy olyan munkában, amely segitené az ifjúság számára a múlt jobb megértését és felkészülését a jövőre. Nem szeretné, ha olyan benyomást keltene a résztvevőkben, hogy túlbecsüli a színházak jelentőségét, hiszen a kulturális nevelés területén még a tömeghatás szempontjából sem áll a legjobban a helyzet. Ugyanis évenként mindössze fél millió nézőt fogadhat be a két szinház. Viszont a hatás mélysége, ereje és intenzitása szempontjából meghaladja nem egy nagyobb tömeghatású intézmény ^ lehetőségét. Egy szinházi előadás hangulata, a pszichológiai _ ráhatás mélysége komoly lehetőséget nyújt az érzelmi és ideoló<rN giai befolyásra. Véleménye szerint ezt a lehetőséget nem eléggé használják ki a cél elérése érdekében. A teendők egy része természetesen a művészek és az alkotók megfelelő orientálása. Ez azonban csak akxor lehet eredményes, ha a kulturális intézmények határozott•tömegtámogatást kapnak a kommunistáktól, a munkásosztálytól. Vagyis nem szabad engedni, hogy egy szűk sznob réteg nagyobb befolyást gyakoroljon a művészeti életre, mint a kommunisták, hiszen a kommunisták megőrzői és továbbfejlesztői a kultúra valóságos értékeinek szerte a világon, s ez éppen úgy jelenti a nagy hagyományok ápolását, mint a valóban új és értékes alkotások megbecsülését. Megköszöni, hogy lehetőséget kapott arra, hogy kifejezhette 1 mindkét színháznak azt a szilárd törekvését^ hogy tevékenységükkel a párt politikáját, céljait szolgáljál?: úgy a jelenben, mint a jövőben is. a..* k ; ___________________f __________^ _________________:_____________1-21- é
