Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
---------------------------------------------: ----------— - " ; — ^pg^yp.11 mmmm&m - -------— | Ezért volt nagyjelentőségű a pártnak és kormánynak azon rendelkezése, mely az 1966. évi ár- és bérrendezések keretében a betegágy mellett dolgozó ápolónők fizetését jelentős százalékban emelte, átlagban havi 250 forinttal. Ennek köszönhető, hogy az ápolónők körében nem volt különösebben érezhető az áremelések hatása, s az egészségügyi pártszervezetek'munkája e téren lényegesen könnyebb volt, mint más területen. Érezhető már bizonyos visszaáramlás is más munkaterületekről ) a kórházakban és az ápolónőképző iskoláknak is van válogatási lehetőségük. Igen fontos lenne a kerület fekvőbeteg és egyéb egészségügyi intézményei számára megfelelő befogadó képességű nővérotthon létesítése, amihez ismételten kéri a kerületi Pártbizottság és a Tanács vezetőinek támogatását. Befejezésül néhány szó az Orvostovábbképző Intézet feladatairól: Az intézménynek hármas funkciója van: a régi kórházi tradíciókat továbbfolytató gyógyitó, az orvos^ tudomány haladását célzó kutató munka és az orvostovábbképzés, melynek országos szervezési centruma intézetünkben van, s az elméleti és gyakorlati továbbképzés jelentős része is az intézet tanszékein folyik. Az elmúlt hetekben ünnepelte az intézet fenállásának 10 éves évfordulóját. Ez időszak alatt több mint 20 ezer orvos fordult meg továbbképzés céljából az intézetben; mind a fővárosból, mind az ország legkülönbözőbb részeiből. Az ihtézet lényegében felsőoktatási intézmény funkcióját tölti be. Munkája sokszor nehezebb, mint az egyetemeké, mert kész orvosok, szakorvosok továbbfejlődését kell hogy biztosítsa, s az oktatóknak állandóan'tisztában kell lenniök a tudomány legkorszerűbb eredményeivel. Az intézet vezetősége és orvosi kara állandóan küzd azért, hogy munkáját megfelelő fórumok elismerjék, és megismerjék, másrészt azért, hogy a népgazdaság lehetősegeit tekintetbe véve felszereltsége, műszerezettsége korszerű legyen, s a továbbképzésre került oi’vosok ne csak modern elméleti, hanem csaknem ugyanilyen mérvű gyakorlati kiképzést is nyerjenek. E harc nem könnyű sem egyik, sem másik irányban. Tiz év után, a jubileum alkalmával kaptak először oktatói minőségben kitüntetést néhány tanszékvezető, ami az egyetemeken már szokásos. Ezen az ünnepségen résztvettek a szocialista országok hasonló jellegű intézményeinek vezetői, a magyar egyetemek rektorai, az egészségügyi szakszervezet országos vezetői. Ugyanekkor fájdalmasan érintette az intézet dolgozóit, s nemcsak a kommunistáknak, hanem a pártönkivülieknek is feltűnt, hogy sem a kerületi Pártbizottság, sem a Központi Bizottság megfelelő osztálya részéről nem vett részt senki ezen az ünnepségen. Ezzel a dolgozók nem érezték azt a megbecsülést; ami a gyakorr lati életben viszont lépten-nyomon megnyilvánul. Az Orvostovábbképző Inté zet kapcsolata ettől eltekintve a kerületi Pártbizottsággal kitűnő. Az instruktor, Kelen Béláné elvtársnő minden elvi és gyakorlati kérdésben kiáll a pártszervezet mellett és még olyan probléma sem volt, mellyel ne mehettek volna az első titkár elvtárshoz, Kónyi Gyula elvtárshoz. Végezetül köszönetét mond a Pártbizottság vezetőinek eddigi támogatásukért, s egyben kéri, hogy a jövőben is adják meg azt. no \
