Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)

1966-10-21--22

-------------------------------------■—-— . jm -------■ > i— «iay» ■ ~ a* ■> * tálát szerint az alapszervezetjik napi pártépítő munkájával a fegyelmi munka vitele nincs olyan szoros kapcsolat­iján. ahogyan azt a nevelő munka megkívánná. Találkoztunk olyan pártszervezetekkel, ahol hosszú évek óta nem foglalkoztak fegyelmi ügyekkel. Különö­sen megmutatkozott ez a hivatali, a kereskedelmi és a KTSZ-ek alapszervezeteiben. A Revíziós Bizottság véle­ménye szerint a párttagság öntudatának növekedése, a kommunista erkölcs erősödése jelentős eredmény, azon­ban a hibák számonkérése alól teljesen mentesíteni a párttagságot rossz szolgálatot jelent a pártnak. A Budapesti Pártbizottság által megadott szempontok szerint ellenőriztük a pártbiintetések felülvizsgálatá­nak helyzetét is és sajnos azt tapasztaltuk, hogy ez a munka nem folyik megfelelően. Pártunk szervezeti szabály­zata szerint a pártbüntetésben részesített párttag fegyelmi ügyében az illetékes pártszervezet — amelyhez a párt­tag tartozik — egy év elteltével, az illető párttag maga két év elteltével, kérheti a fegyelmi büntetés törlését. A fegyelmi határozatot hozó szerv a döntést követő .3 év múlva köteles megvizsgálni, indokolt-e még a pártbünte­tés fennt artása, avagy az törölhető. Általában olyan hiányosságok fordultak elő, hogy sem a fegyelmi büntetésben részesítet t párttag nem kérte büntetésének törlését (egyesek saját elmondásuk szerint úgy hitték, hogy az auto­matikusan elévül) sem pedig a pártszervezetek nem kezdeményezték a felülvizsgálatot. A kerületi Pártbizottság Fegyel ,.i Bizottsága az általa nyilvántartott fegyelmi ügyekben minden esetben kezdeményezte a felülvizsgá­latot, azonban itt a kisebb pártbüntetések nincsenek nyilvántartva, mert az alapszervezetek elhanyagolják azok bejelentését. Problémát okoz a felülvizsgálatok lebonyolításánál az a körülmény is, hogy a fegyelmi bünte­téstől számított 3 év alatt igen sokan elköltöztek, nyugdíjba mennek, s körülményes megtalálni azt az alapszer­vezetet, ahová a tag átjelentkezett. Az ügykezelési munkál több üzemi pártszervezetnél ellenőriztük és e téren komoly javulásról számolhatunk : ’ be. Általában a pártokmányok iktatása, kezelése terén kirívó hiányosságokat, szabálytalanságokat ma már mind ritkább esetben lehel találni. Szórványosan azonban még tapasztalható, hogy nem vezetik naprakészen az iktató­könyvet. nincs biztosítva az okmányok szervezett és rendszerezett irattározása. Ezenkívül igen sok helyen hiá­nyosságként állapítottuk meg, hogy a titkárok személyében bekövetkező változás esetén nem történik meg a párt­okmányok jegyzőkönyvileg történő átadása, ill. átvétele. Erre a hiányosságra ez alkalommal is szükségesnek tartjuk a figyelmet felhívni, mivel a most lefolyt taggyűléseken megválasztott új titkárok minden esetben jegyző­könyvileg kell. hogy átvegyék a pártokmányokat. Külön kell beszámolnunk a Központi Bizottság Titkársága 1965. április 13-i, az adminisztratív munka csök­kentése tárgyában kiadott határozatának végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatainkról. A Titkárság határo­zatát, valamint az ezzel kapcsolatos Budapesti Bizottsági határozatot a XIII. kér. VB 1965. július 27-i ülésén megtárgyalta és olyan határozatot hozott, amely a KB Titkársága határozatának végrehajtását megfelelően tükrözi. Ellenőrzésünk során tapasztaltunk bizonyos eredményeket, így pl. amíg az 1965. május 6-i VB ülés anyagának terjedelme 78 oldal v olt és a VB ülésről 28 oldalas jegyzőkönyv készült, addig a határozat bevezetése után az 1965. szeptember 30-i VII ülés anyaga 43 oldal, a jegyzőkönyv 16 oldal, a november 11-i ülés anyaga 37 oldal, a jegyzőkönyv 10 oldal. Hasonlóan kisebb terjedelemben készültek az 1966. évi VB anyagok is. Természetesen volt olyan anyag, amelynek témájánál fogva nem lehetett betartani a javasolt oldalszámot, mint pl. az 1966. március 31-i VB ülésen tárgyalt IX. Kongresszusra való felkészülés (14 oldal), valamint ugyan­ezen VB ülésen tárgyalt jelentés a pártszervek belső helyzetéről (14 oldal). Nem tartjuk azonban indokoltnak, hogy az 1966. május 18-i ülésen tárgyalt jelentés a színházi pártszervekről 12 oldalt lett ki. Ugyancsak nem te­kinthető megfelelő fejlődésnek, s a határozat betartásának, hogy a jegyzőkönyvek még ma is 14—19 oldal terje­delmet tesznek ki. Ugyanez még fokozottabban tapasztalható néhány üzemi pártszervezetben. Problémát okoz c téren, hogy a jegyzőkönyveket vezető adminisztrátorok még nem tudják az előadásból, a hozzászólásokból és az összefoglalásból kiszűrni a téma lényegét. A Revíziós Bizottság megállapítása szerint hosszabb gyakorlati tapasztalat és következetes munka szükséges ahhoz, hogy ezt a fontos határozatot — a már megtett és eredményes intézkedéseken túlmenően — minden tekintetben végrehajtsuk. Pártunk igen fontosnak tartja a dolgozók által tett bejelentések lelkiismeretes intézését. Ismert, hogy ez a párt és a tömegek közti kapcsolat erősítésének egyik fontos tényezője. Erre való tekintettel minden évben rend­szeresen vizsgáltuk a munkáslevelek intézésének helyzetét. Ellenőrzésünkről és tapasztalatainkról az alábbi rövid I összefoglalót adjuk: A PB-hez érkezett munkáslevelek: 1962-ben 279 db 1963-ban 272 db ji 1964-ben 193 db 1965-ben 230 db A bejelentések 70—75 %-a írásbeli volt , míg 25—30%-a szóbeli bejelentés. A névtelen levelek száma álta­lában csökkenő tendenciát mutat, az 1962. évi 10%-ról 5%-ra csökkent. A munkásleveleknek kb. 1/3-ad része lakás kéréssel foglalkozik, melyet a VB a kerületi Tanács felé továb­bít. Témájuk szerint a többi levél egyéni sérelemmel, vagy kérelemmel foglalkozik. Sok a munkahelyi beosztási, 4' A Ár

Next

/
Oldalképek
Tartalom