Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
7 ' » ~1 p* i—p^jin ■ ■ «j — * .«» é zetlensége, valamint az alapszervezeti vezetőségek, aktívák túlzott leterhelése. A végrehajtás menet közbeni ellenőrzése még nem vált a párt munka szerves részévé. Az utóbbi években gyarapodtak azok az esetek, amikor az egyes párttagok — a centralizmus elvét ugyan nem tagadva — a párt egyes határozatairól „önálló” véleményt alakítottak, vagy a határozattal ugyan egyetértettek, de a végrehajtás érdekében keveset tettek. A centralizmus elvének ilyen felfogása az adott pártszervezetben gyengíti a pártegységet, a cselekvési egységet. A pártfegyelem lazulására mutat az a gyakori jelenség, hogy egyes elvtársak rendszertelenül járnak taggyűlésre, politikai képzésükkel keveset törődnek. A tagdíjfizetéssel kapcsolatos lazaságok, valamint a különböző erkölcsi problémák is a fegyelem romlását mutatják. Ritkán fordul elő, hogy az alapszervezetek vezetősége felelősségre vonná azokat az elvtársakat, akik a párt politikájáról tartósan eltérő nézeteket vallanak — a pártfegyelem megsértőivel szemben eljárnának. 4. KÁDERMUNKA A kerületi Pártbizot tság káderhelyzete és munkája alapjában véve egészséges, jó irányban fejlődik. E munka a korábbi évekhez viszonyítva tervszerűbb és céltudatosabb. í a) A hatásköri) etartozó elvtársak párthűek, eszmeileg, politikailag szilárdak, többségük régi kipróbált harcos, megfelelő politikai műveltséggel, szakmai felkészültséggel, valamint a vezetéshez szükséges tapaszta~~ latokkal rendelkezik. Becsülettel helytállnak, és eleget tesznek a feladatoknak. Bírják munkatársaik bizalmát, eredményesen szervezik a párthatározatok végrehajtását. Nagyrészük alkalmas a rábízott feladatok elvégzésére, sőt egy részük nagyobb feladatok ellátására is. Javult az állami, pártiskolai végzettség, szakmai felkészültség, nőtt a tanulási kedv. A párttitkároknak — 1960-ban — 58,9%-a 8 általánossal, 22%-a érettségivel vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett. 1966-ban 34,5%-a d általánossal, 51% pedig érettségivel vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. 1960-ban 21,3%, jelenleg 42,3% végzett öthónapos vagy ennél magasabb szintű pártiskolát. A titkárok, vezetőségi tagok közül az elmúlt 4 év alatt 50 fő végzett kétéves üzemgazdasági tanfolyamot. A politikai oktatásban résztvevők száma növekedett az állami oktatásban résztvevőkkel szemben. A kerületi káderállományra — alapjában véve —- a stabilitás jellemző. A kádermozgás nagyobb százaléka tervszerű elképzelés alapján, többségükben helyi erők beállítása útján történt. Okai: előléptetés, nyugdíjazás, elhalálozás és kisebb részben alkalmatlanság. Az általánosnál nagyobb volt az elmúlt időkig a cserélődés a pedagógus és egészségügyi, valamint a sző vetkezeti titkároknál. b) A kerületi Pártbizottság, végrehajtó bizottság kollektív munkája kedvező hatást gyakorolt a káderpolitika elveinek gyakorlati érvényre juttatásában. A választott testületek kollektiven döntenek a hatáskörükbe tartozó káderek beállításáról, leváltásáról, iskoláztatásáról, jutalmazásáról, személyi ügyeiről. Az elmúlt időszakban lezajlott alapszervezeti vezetőségválasztások és pártértekezletck lehetővé tették, hogy úgyszólván az egész párttagság véleménye érvényesüljön a vezető testületek és személyek kiválasztásánál. A káderkiválasztás, előléptetés a végzett munka alapján történik. A politikai megbízhatóság mellett a szakmai felkészültség és a vezetésre való alkalmasság figyelembevétele jut érvényre. Mindezek következtében a káderekkel történő foglalkozásban a nyíltság, az őszinteség, az emberiesség jellemző. A Pártbizottság arra törekszik, hogy a hatáskörbe tartozó elvtársak a lehetőségekhez képest erkölcsileg cs anyagilag is megbecsülést kapjanak. Tervszerűen folytattuk az üzemi, hivatali pártvezetőségek megerősítését — felkészültebb, nagyobb munkaképességgel rendelkező titkárok és vezetőségi tagok beállítása útján. E tervben jelentős szerepet töltöttek be az egyes kerületi jellegű állami és társadalmi szervek (tanács, munkásőrség, KISZ), a kerületi hatáskörbe tartozó gazdasági, műszaki vezetők káderproblémáinak megoldásában. c) A kádermunkában elért fejlődés ellenére többé-kevésbé ma is fennállnak azok a problémák, amelyeket a kerületi 1 pártértekezlet 1962-ben megállapított. — A Pártbizottságnak — a hatáskörébe tartozó káderek közül —csak a legjelentősebb területeken és munkakörben dolgozó elvtársakról van megfelelő ismerete. így a káderek kiválasztásakor, előléptetésekor viszonylag szűk körben mozgunk. Gyakran problémát okoz egy-ogy pártszervezetben a titkárcsere, a felsőbb pártszervek káderszükséglctének kielégítése. A helyi ismeretek hiánya, továbbá az egyes elvtársaknak a mozgalmi — különösén a függetlenített — funkciótól való tartózkodó magatartása miatt gyakran mcgalkuszunk a körülményekkel. A funkciók betöltésekor egyes esetekben szakmailag vagy politikailag alacsonyabb képzettségű vagy képességű 28
