Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
' é dasúgi mechanizmus reformja összefügg pártunk egész politikájának — azon belül gazdaságpolitikájának — továbbfejlesztésével. Megőrzi és fejleszti gazdasági életünk jónak és időtállónak bizonyult elemeit, s felszámolja mindazt, ami elavult. A reformot mindenekelőtt az indokolja, hogy a gazdasági fejlődés korábbi fontos forrásai, tartalékai erősen kimeriilőben vannak, a jövőbeni gyors növekedés csakis a gazdaság belső tartalékainak intenzívebb feltárása, a műszaki fejlődés meggyorsítása révén lehetséges. A reform alapvető politikai célja: a dolgozók életszínvonalának jövőbeni — gazdaságilag megalapozottabb — gyorsabb emelése, kedvezőbb feltételek teremtése a szocialista demokrácia továbbfejlődéséhez. Mindez bizonyítja, hogy a párt gazdaságpolitikája nem változott, sőt a mechanizmus reformja éppen e gazdaságpolitika következetesebb megvalósítását, a szocialista termelőviszonyokban rejlő hatalmas tartalékok feltárását van hivatva előmozdítani. Az új mechanizmus bevezetésével a pártszervezetek szerepe nem csökken, hanem növekszik. Ahogyan nő a gazdasági szervek önállósága, hatásköre, felelőssége, úgy növekszik az üzemi demokrácia, a párt vezető szerepe. A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése a pártmunka fő feladatait nem változtatja meg; ugyanakkor a munkastílust úgy kell finomítani, hogy a pártmunka hatékonysága növekedjen. A fő feladat továbbra is a párt gazdaságpolitikai céljainak magyarázata, az emberek meggyőzése, t udatformálása, a cselekvésre való mozgósítás. A pártszervezetek és a kommunisták kezdeményezése, példamutatása; a párt politikájának megfelelő kádermunka; a gazdasági munka segítése és ellenőrzése alapvető feladat marad. Az eddig felsorolt és egyéb kérdésekkel kapcsolatos viták számbavétele után hogyan lehet megítélni a kerületi párttagság eszmei, ideológiai állapotát ? Vannak elvtársak, akik az alapszervezetekben folyó politikai vitákat, eszmecseréket, kriLikai megjegyzéseket károsnak, az eszmei, politikai egység gyengülésének fogják fel. Ezek az elvtársak a párttagság eszmei, politikai egységét vulgárisán, leegyszerűsítve, a mindennapi élettől elvonatkoztatva képzelik el. A marxizmus—lenini/,mus tanítása szerint az eszmei egység állapotát — mint minden más dolgot — a maga mozgásában, változásában kell vizsgálni. Az eszmei egység nem akkor erős, ha nincsenek viták a pártban — mint ahogyan az az 1950-cs években volt —, hanem akkor, ha a párttagok vélemény-nyilvánítása párosul a párt politikájának megvalósítására fordított erőfeszítésekkel. E viták pozitívuma — mint ahogyan azt a KB a kongresszusi irányelvekben megfogalmazta —, hogy az „a párt politikájának talaján folyik és elősegíti a helyes álláspont kialakítását az eszmei egység megteremtésében.” Ugyanakkor nem helyeselhető az a vita, amely öncélú, felszínes, amely nélkülözi a mélyebb elemzést, a pártosságot és a cselekvési egységet. Világosan kell látnunk, hogy a párttagság egy jelentős része a párt politikájának megértéséhez és egyetértéséhez a legmeggyőzőbben saját tapasztalatain keresztül jut el. Ezért minden pártszervezetnek és kommunistának feladata, hogy a maguk területén maximálisan harcoljanak azért, hogy ott a párt politikája törésektől mentesen a gyakorlatban is érvényre jusson. e) A párt álláspontjától eltérő nézetek még ma is tartják magukat, ezért szükséges néhány ok feltárása, hogy eredményesebben küzdliessünk ellenük A párttagság jelentős része — annak ellenére, hogy évek óta latiul a párloktatás különböző fokain, elméleti és politikai ismeretei bővülnek, mégsem érti eléggé a társadalmi fejlődésben végbement változásokat és azok szükséges tükröződését a párt politikájában. A társadalomban végbemenő mozgást nem a maga egészében, összefüggéseiben és kölcsönhatásában vizsgálják. Zavarja a tisztánlátást és az értékelést, hogy a párt. politikájának a gyakorlatban való végrehajtása számos ellenható tényező és tendencia legyőzése útján jut érvényre. A helyes elvek a gyakorlatban, egyes esetekben törést szenvednek. S miután az alapszervezetekben minden ideológiai kérdést a gyakorlat oldaláról közelítenek meg, ezért egyes elvtársak általánosítanak, hibás következtetéseket vonnak le. Munkánk gyengesége, hogy a gazdasági szervezőmunka végzése közben — lényegében a KB Ideológiai Irányelvei megjelenéséig — háttérbe került az ideológiai munka, az emberek tudatformálása. Az elvtársak gondolkodásmódjára az sem volt jó hatással, hogy korábban a szocializmus építésével összefüggő elvi és politikai kérdéseket, annak magyarázatát leegyszerűsítettük. Pártszervezeteink jobb-és ,,bal”-oldali hatások közepette fejtik ki tevékenységüket. Miután a kapitaliz, mustéi nem vagyunk hermetikusan elzárva, ezért a nyugati országok burzsoá ideológiája, propagandája, kulturális termékei, a megnövekedőit turistaforgalom is napról napra jobboldali hatásoknak teszi ki a párt t agságot. Párttagságunk világnézetének és tudatának alakulására negatív hatással van a városi és falusi kispolgárok, a volt uralkodó osztály tagjainak az üzemekbe való bekerülése, amely a kispolgári szokások és eszmék terjedését is maga után vonja. A nemzetközi kommunista mozgalomban kialakult vitát, a KKP vezetőinek egységbontó tevékenységéi a párttagok általában elítélik, azonban ezek a viták is zavarólag hatnak a párttagság eszmei-politikai fejlődésére. 24 1 IMK __ _ ^ _ _ . _ ' *• _______---------------------------------------------------------------■—-—-— l v »' —w ■■ ■ ■ p"' " 1 i
