Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)

1966-10-21--22

1 1 * több könyvet vásároltak. Legnagyobb az érdeklődés a szépirodalmi, ezen belül is az új magyar irodalom és az ismeretterjesztő művek iránt. Amíg 1962-ben Angyalföldön minden negyedik családnak volt tv-je, ma viszont minden második család otthonában található. 1965-ben kerületünk 2 színházában több mint félmillió néző tekintette meg az előadásokat, a kerületi film­színházakat pedig 2,2 millió néző látogatta. A tömegkulturális munkában nagyobb helyet kapott a képzőművészettel való foglalkozás, a képzőművé­szet propagálása, a dolgozók esztétikai ízlésének fejlesztése. A nagyobb üzemekben évente rendeznek kép­zőművészeti kiállításokat és ankétokat. A Hazafias Népfront kerületi elnöksége és a tanács szervezésében a kerületben lakó képzőművészek alkotásaiból kétévenként megrendezett reprezentatív kiállításokat nö­vekvő érdeklődéssel több ezer dolgozó tekintette meg. A különböző tárlatok, kiállítások megtekintése utáni értékelés nagy vitákat vált ki. Az üzemi dolgozók — beleértve a párttagokat is — a tetszésüket megnyert alkotásokról pozitívan nyilatkoznak; ugyanakkor ko­moly kritikai megjegyzéseket tesznek az olyan művészi, képzőművészi alkotásokról, amelyek esztétikai ízlésüknek nem felelnek meg. Bírálják a művészek azon alkotásait, amelyek nem közérthetőéit. Az üzemi társadalmi szervezetek eljutottak a tömegkulturális munka ludat formáló jelentőségének felis­meréséhez, azonban ma sem tudják pontosan, hogy a kulturális élet, a népművelés különböző kérdéseivel hogyan, milyen módon lehetne a legeredményesebben foglalkozni, e munkát a legjobban koordinálni. Tár­sadalmi szervezeteink ez irányú munkájának változatlanul leggyengébb pontja, hogy a fő figyelmet nem a tartalmi kérdésekre, hanem az egyes előadások, színházlátogatások, könyvvásárlás stb. mennyiségi szempontjaira helyezik. ' r 1962-ben a kerületi pártértekezleten jogos bírálat hangzott el az e területen dolgozó káderek alacsony álta­­-­lános műveltségével, valamint politikai felkészültségével kapcsolatban. E téren a helyzet az elmúlt években sem javult, ellenkezőleg, a nagyfokú cserélődés következtében tovább romlott. Több mint 50%-uk csak 8 ~ általános, vagy ennél kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik. Változatlanul alacsony a párt- vagy kul­túrképző iskolát végzettek száma. Az elkövetkező években az egyik legdöntőbb feladat üzemi és vállalati szinten is kialakítani, illetve megerősíteni a társadalmi szervezetek kulturális tevékenységének koordinálását és fokozni e területen a pártszervek irányító munkáját. Az üzemekben is, a lakóterületen is a kulturális munkában a tudományos ismeretterjesztést és a könyvtári munka fejlesztését kell előtérbe állítani. — A népművelés minden formáját és eszközét alapvetően a szocialista erkölcsöt, tudatot és magatartást fejlesztő ismeretek és művészi élmények gyarapításának szolgálat ába kell állítani. Ezen belül mint fő kérdéssel kell foglalkozni a munkaerkölcs és a szocialista tulajdonhoz való viszony javításával, valamint a hazafias, internacionalista felfogás terjesztésével és erősítésével. — Bővíteni kell a dolgozók esztétikai ismeretét, a tudatformáló tevékenységben nagyobb gondot kell for­dítanunk a művészi alkotások iránti érdeklődés fokozására. — Általában a tömeges és látványos formák helyett differenciált, a társadalmi és egyéni igényekhez job­| bán igazodó, kisebb csoportokat foglalkoztató ismeret- és készségfejlesztő formákat kell alkalmazni. Az üzemekben e tevékenységünkben, mint legtermészetesebb bázisunkra, a kommunistákra, a szocialista brigádokra és az üzemi törzsgárdára kell támaszkodni. b) Kerületünk 2 színházának munkája is hozzájárult az üzemi dolgozók kulturális, esztétikai igényeinek kielégí­téséhez, formálásához Pozitív tendenciák tapasztalhatók a műsorpolitika kialakításában, a darabok rendezésében, a színészi ala­kítás művészi színvonalában. Műsorpolitikájukban mind nagyobb szerepet kap társadalmunk mai prob­lémáinak művészi eszközökkel történő ábrázolása (Húszévesek, Egérút, Viszontlátásra Harangvirág, Az idő vasfoga), a baráti, szocialista országok drámaterméséből a legjobbak bemutatása. (Hóvihar, Filmet for­gatunk.) A haladó, modern nyugati színművek színpadravitelével (Közjáték Vichybcn, a Fizikusok, Bccket) is < egyet lehet érteni épúgy, mint a klasszikusok műsorra tűzésével (Karenina Anna, Karamazov testvérek, Volpone). A József Attila Színház kollektívája a munkás—művész kapcsolatok eredményes ápolásáért, a szovjet dara- 1 bök sikeres bemutatásáért ez évben megkapta a SZOT művészeti díját. Különösen figyelemre méltó a Vígszínház fejlődése. Az új vezetőség az elmúlt évek során sikerrel valósí­totta meg azt az elképzelést, hogy a közönség legszélesebb rétegeihez szóljon, a munkásoktól az értelmisé­gig. Szovjet, orosz klasszikus és haladó nyugati darabok bemutatói jó irányról tesznek tanúságot. Mindkét színház kommunista vezetőinek még többet kell tenniük a mai magyar életet ábrázoló, szocialista színművek létrehozásáért, a szovjet és népidemokratikus színpadi alkotások bemutatásáért. Elő kell segí­. i • 15 US 1___________________________________________ .——--------*_____________________________j * '•’WiM iurtWMH rmr- m iiiB#lf

Next

/
Oldalképek
Tartalom