Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
é i. GAZDASÁGI ÉPÍTŐ ÉS SZERVEZŐ MUNKA A II. téves terv célkitűzései — ha nem is minden vonatkozásban — dolgozó népünk szorgalmas, odaadó munkája nyomán alapjában véve realizálódtak. Ezen időszak alatt hazánkban jelentős gazdasági eredményeket értünk el: 27%-kal nőtt a nemzeti jövedelem, a szocialista ipar termelése 47%-kal emelkedett, kedvező irányban változott az ipar termelési szerkezete. Hazánk külkereskedelmi kapcsolatai szélesedtek, az ipari export a termelés emelkedésénél jobban bővült. Az ötéves terv az iparfejlesztés egyik döntő láncszemét a termelékenység 32—33%-os növelésében jelölte ' # meg úgy, hogy a termelés növekedésének legalább 2/3-át a termelékenység emelkedése fedezze. 5 év alatt a munkatermelékenység az iparban 27%-kal emelkedett, ami a termelés növelésének mintegy 64%-ál fedezte. A termelés költségszintjének volumenét több mint 10%-os csökkentésben irányozta elő. A tervidőszak alatt az ipari költségszint ténylegesen csupán mintegy 3—4%-kal csökkent. 1. KERÜLETI VÁLLALATOK, GYÁRAK, KTSZ-EK GAZDASÁGI MUNKÁJA a) Termelési tervek teljesítése. Az országos növekedésnek megfelelően kerületünk üzemeiben is jelentős fejlődés ment végbe, kereken 40%-kal emelték termelésüket, és 1965-ben mintegy 4,7 milliárd Ft-tal termeltek többet, mint 1960-ban. A különböző minisztériumokhoz, ágazatokhoz tartozó üzemek termelési feladataikat rendszeresen teljesítették; a KGM-hez tartozó vállalatok 32,7%-kal, a KIM-vállalatok 20%-kal, a KPM vállalatai 56,6%-kal és a KTSZ-ek 31%-kai emelték termelési volumenüket 1960-hoz viszonyítva. A termelési tervek teljesítésénél megszűntek a korábbi időszakokban jellemző, mindenáron nagy °/0-os terv-túlteljesítésekre irányuló törekvések. A létrehozot t új termékek döntő többsége megfelelő minőségben készült cl. b) Az export-termelés minden ágazatban az össztermelésnél nagyobb mértékben fokozódott, kb. 1 milliárd Ft-tal haladta meg az 1960. évi szintet. Ezen belül a KGM-vállalatok 44%-kal, a KIM-vállalatok 43%-kal, a tanácsi vállalatok 96%-kal termeltek többet, a szövetkezetek pedig hatszorosára növelték exportjukat. Az AUTÓVILL, IIÁFÉM KTSZ tízszeresére növelte exportját a bázishoz viszonyítva. Mindez bizonyítja, hogy a külkereskedelmi mérleg javítására vonatkozó párt- és kormányhatározatok kerületünk üzemeiben megértésre találtak. Az üzemek és külkereskedelmi vállalatok közötti kapcsolat javulása, valamint az anyagi érdekeltség növelése, számottevően segítették az export fokozását. A termékek korszerűségének, minőségének javításával, önköltségének csökkentésével, a piac igényeihez s való gyors, rugalmas alkalmazkodással, az ösztönzés fokozásával mind a szocialista, mind a tőkés export tovább növelhető vállalatainknál. ^ c) A termelési és export-tervek volumenének növelése mellett nem sikerült lényeges javulást elérni a készáru, valamint az exportáru ütemes kibocsátásában. Az elmúlt évek során nem mutatkozott érezhető javulás az anyagit és alkatrész-ellátásban, a kooperáció megjavításában. Ez a vállalatok többségénél zavarokat okozott, különösen a MHDGY-ban, a Láng Gépgyárban, Kender Jutában és a KTSZ-eknél. Az autójavító iparban mutatkozó krónikus alkatrész-ellátatlanság egyik előidézője az iitemtelcn termelésnek és sok esetben oka a gyenge minőségi munkának. d) A kerület vállalatainál az egy főre jutó termelés értéke összességében kb. 22°/0-kal emelkedett. A termelés felfutásának mintegy 60%-a származott termelékenység növeléséből. Ennél magasabb hányadot (70%) értek 3-----------------------------——-—■ — ~ V ;í, | ...... -------- --
