Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1959-10-24--25
é- 27 -A . . O <■ > <) > Bogdán Kár oly né /Ke nder Jut a/ Engem ért az a nagy megtiszteltetés, hogy a Kender-Juta egyik küldöttjeként részt vehetek ezen a kerületi Pár térteke zle te n. Mélyen átérzem ennek jelentőségét és ezért először tolmácsolni szeretném a Kender- Jutagyár kommunistáinak, de ezen túlmenően v ál amennyi dolgozójának meleg szere te tét és harcos üdvözletét. A mi üzemünkben többségében nők dolgoznak, ezért arról szeretnék beszélőt hogyan foiyik nálunk a politikai munka, hogyan politizálunk mi jutagyáriasszony ok. Én magam 36 éve dolgozom a gyárban, mint s övőnő. így mint szemtanú be számihatok :rról, hogyan éltek azelőtt a textilgyári munkásnők és hogyan élnek most,' mit tett » mi Pártunk a mi rendszerünk értünk. A felszabadulás előtt nem volt öltözőnk, vem volt fürdőnk. Az üzemi munkától piszkos ruhában szálltunk a villamosra, előfordultak, elhúzódtak mellülünk az emberek. Külön munkaruhára és jobb ruhákra nem jutott. Nem rövidíthettük meg gyermekeinket és az amúgy is szűk darab kenyeret nem tehettük még kisebbé. Nagyon rossz munkakörülmények között dolgoztunk és mégis boldogok voltunk ha dolgozhattunk. Állandóan fenyegetett a munkanélküliség, a kizeccelés réme. A felszabadulás a mi életünkben is döntő változást hozott. A szovjet hadsereg fegyver!, pártunk céltudatos vezetése gyökeresen változtatta meg a mi életünket. Ma a Jutagyárból kijövő lányok és asszonyoktól nem fordulnak el, hanem éppen utánuk fordulnak. A mi lányaink és asszonyaink szépen, tisztán' éa elegánsan öltöznek. A'gyét) ól kijövő munkás nő ke t már nem lehet megkülönböztetni a legjo’o' an öltözött belvárosi nőktől. Egyszerű példa ezt, talán nem is a lényeget fejezi ki, de megmutatja azt a fordulatot, amely a mi életünkben történt é3 amenfrilínek én magam először szenvedő, most pedig büszkén résztvevő tanúja vagyok. Üzemünk fennállásának 75. évfordulóját tavaly ünnepeltük. Ezen a ünnepélyen Kádár elv társ is részt vett. Engedjék meg, hogy Kádár elvtárs felszólalásának egyir: gondoltát idézzem. A marxizmus-leninizmus lényegét } úgy fogalmazta meg és azt mondta, hogy a mi szocialista épitő munkánknak i az a célja, hogy a jutagyári 3o éves munkásnők ne nézzenek ki 5o évesig;! \ nek, hanem az 5o éves asszonyok kátszanak 3o éveseknek. Engedjék meg az elvtársak,- hogy hozzászólásomban beszéljek arról, hogy pártszervezet irányításával mi kommunisták hogyan végezzük a nők közötti politikai munkát. A mi asszonyaink és leányaink látják és saját életükön keresztük érzik a fejlődést és egyre inkább tudják, hogy ezt a felemelkedést a Párt biztosítja. Egyre többen érzik, hogy ez a társadalom, amelyben élünk a mi társadalmunk és ebben a társadalomban minden dolgozó nép érdekeiért történik* I Párt Központi Bizottsága a múlt évben szélesktöfrü vizsgálatot tartottba munkásós ztály helyzetével kapcsolatban. Ezt egyébként ismerik az elvtarsak, hiszen azok a fontos h tározatok, amelyek ebben az évben meg— valósultak éppen ezeknek a vizsgálatoknak alapján jöttek létre. Nekünk Jutagyáriaknak abban a megtiszteltetésben volt részünk, hpgy az 5o nagyüzem között a mi üzemünkben is olyan vizsgálat volt. Ez a vizsgálat pá* tszorvezetünk figyelmét külön is felhívta arra, hogy a nődolgozók életkörülményeiben és bizonyos mértékig a nők szemléletében hiányosságok vannak. Feladatul -adták, hogy a nők között juvitsuk a politikai munkás és még — -----------------------------------------------------------*----- ------N ; ------'■................................................... V* ------- ""-J------ ” '
