Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.17.a/11)
1981-04-24
1 Mim l ... . 1 ■ .. 1 *---r ~\ ’ - 3 -jk hallgatók világnézeti arculata A hallgatók többségének világnézetében a materialista elemek dominálnak. Minden évfolyamon akad azonban néhány nógató, akik világnézete egyértelműen idealista; kisebb részük vallásos nevelésben részesült és gyakorló vallásos? többségük valamely modern idealista vagy vallásos világnézet többé-kevésbé megértett nézeteit vallja magiénak. Az előbbiek kevésbé problematikusak, gyakorlati cselekvésük - a társadalmi aktivitást is beleértve - pozitív. Az utóbbiak - a gondolatilag nem feldolgozott nézetek birtokában - mindennel szenbenállnak, logikátlanul, de agresszíven vitatkoznak, vagy - ami még rosszabb - nyílt vitát kerülve próbálnak híveket toborozni. Az alapjában materialista beállítottságú hallgatók is a konkrét kérdésekben könnyen ) átcsúsznak idealista pozícióba. A materialista világnézet természetesen nem azonos a marxista világnézettel. Általánosságban megállapítható, hogy a marxizmus beépült a hallgatók gondolkodásába, paradox módon még az antimarxista nézeteket is marxista alapelvekből kiindulva és marxista módon próbálják bizonyítani. Bár érzékenyen Váltakoznak a leegyszerűsítések ellen, saját maguk hajlamosak az egyoldalú, a "rövidre zárt", azaz antidiaiektikuo gondolkodásra. Az Iparművészeti Főiskolán a fentiek oka elsősorban, hogy e hallgatók alapvetően vizuális képességeik alapján kerülnek be a főiskolára és ez csak ritkán párosul azonos színvonalú gondolkodási képességgel. A hallgatók politikai arculata Viszonyuk a szocializmushoz: a hallgatók zebbsége elfogadja, reálisan ítéli meg. Megközelítésük kevéssé elméletig elsősorban a hazai gyakorlat oldaláról ítélik meg a s^oci I alizmus fejlődését. A munkásosztály vezető szerepét gyakran összekapcsolják a társadalmi egyenlőség és a társadalmi differenciáltság kérdésével. A munkásosztály és az értelmiség viszonyát a vezető szerep és a vezetés irányítás összehasonlításában nem látják tisztázottnak. Míg az értelmiség társadalmi szerepét, lehetőségeit általában reálisan ítélik meg, addig saját helyük meghatározása az értelmiségen belül, V------------. _ . ____________________________________________________.
