Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1988 (HU BFL XXXV.17.a/8)
1988-04-29
r n 17 ív. A kutatók véleménye a kutatóvá válás felételeiről egyéni pályájukat tükrözi, így heterogén. Néhány kérdésben azonban kirajzolódik egy többségi vélekedés. Általános nézet, hogy ^kutatóképzés .rendszere„jelenleg nem tekinthető meg oldott na k^. JienLjne g. f el elő ^g^etemi^ ta “ tásbanT kút a tók,.,rá^.Z vé t,e.I^_a postgraduális képzés tudományterületenként lényegesen differenciáltabb megközelítést igényelne, nagyobb tanszéki-kutatóintézeti együttműködést és autonómiát a szakmai képzés tartalmát, irányait illetően, lényeges volna a kutatás, mint életpálya fokozottabb mértékű bemutatása, a hallgatók bevezetése az egyetemi ill. kutatóintézeti tudományos munkában. A jelenlegi nyelvoktatás helyzetéből adódóan jelentős a munkáltató, jelen esetben az Akadémia szerepe. Az akadémiai nyelvtanfolyamok közkedveltek, a fiatal kutatók hasznosnak és kibővítendőnek tartják. A továbbiakban az MTA fokozott figyelmet kíván szentelni igényesebb, konferenciaszintú intenzív kurzusok szervezésének. 1987-ben a 35 év alatti akadémiai kutatók összesen 216 felsőfokú és 708 középfokú nyelvvizsgával rendelkeztek. i Ma Magyarországon a tudományos pályán kb. 40 éves korukban lesz a kutatók mintegy 25 %-a kandidátus, majd átlagosan 10 ev I elteltével a kandidátusok kb. 20 %-a szerzi meg a tudomány doktora fokozatot. AZ 1983-ban bevezetett új tudományos továbbképzési rendszer egyik célja az volt, hogy lehetőség nyíljék fiatalabb korban a kandidátussá válásra. A TMB Szabályzata szerint a hároméves továbbképzést követő 2 éven belül van mód még a disszertáció benyújtására, Így mivel az első évfolyam 1983. őszén L---—“-----_|
