Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1988 (HU BFL XXXV.17.a/8)

1988-04-29

r n

4

Egy-egy szakterület fejlődése alapvetően az ott fellépő tehetségek számától és a kutatási feltételektől függ. Egy kutatóhely sorsát tehetségvonzó és megtartó képessége dönti el.

Neumann János az Egyesült Államok szenátusát figyelmeztette 1946-ban, "az egy-egy tudományos területen fellépő uj tehetségek száma jelentékenyen ingadozik" - írja - "Látszólag kicsiny hibák a tudomány szabályozásában katasztrófálisan érinthetik a tudósok újratermelését".

Az elmúlt tizenöt évben Akadémiánk tett lépéseket az utánpótlásért. Csak példaként említjük az ifjúsági törvényhez kapcsolódó ifjúságpolitikai főtitkári utasításokat, ezeken belül a nyelvtanulás segítésére és a lakáshoz jutás előmozdítására tett intézkedéseket, a tudományos továbbképzés új rendszerének bevezetését, stb.

1_9B6-ban az MTA intézeteiben 2862 kutató dolgozott,—56_2-en voltak 30 éven (19.6 %) , és közel ezren...3.LJven.jaluUak.

Utóbbiak közül 44-en kandidátusok, 307-en szereztek egyetemi doktori fokozatot, 839 a nyelvvizsgával rendelkezők száma, 515- en rendelkeznek önálló lakással, 231-en vettek részt hat hónapnál hosszabb külföldi tanulmányúton, és 227-en részesültek tudományos eredményeikért kitüntetésben.

Mielőtt a gondokról szólnánk, le kell szögezzük, hogy az MTA intézeteiben dolgozó fiatal kutatókat magasfokú hivatás tudat jellemzi, döntő többségük tehetséges és potenciálisan méltó utóda a mai legsikeresebb kutatóknak.

II.

A 30 éven aluli pályakezdő_kutatók létszáma az MTA kutatóintézeteiben 1982-ben 6 2 2 volt., ami 1986-ra 562-re,_csökkgnt.

Miközben az összes .kutatók száma 80__f_őve 1 nőtt_, a—30...é.ven

L-----9---