Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1988 (HU BFL XXXV.17.a/8)
1988-04-29
külföldi műhelyekben sajátították el a mesterséget, mások hazai tudományos iskolákban váltak szakterületük mesterévé. A hatvanas években és a hetvenes évek első felében e folyamat töretlen volt, a kutatóbázis extenziven fejlődött. A kutatói pálya ...a ..tehetségek számára vonzó, volt, a kutatói utánpótlás biztsoítása nem.Okozott gondot. A hetvenes évek végén az extenzív fejlesztés lehetőségei beszűkültek, a kutatóhelyek többségében lj^zán^eepí^ésre került sor, csökkent az állami források reálértéke^ E hatások az_át_lagpsnál-.jobban súlytották a pályakezdőket, feszültségek alakultak ki. Az MTA főtitkára és a Közalkalmazottak Szakszervezete erre reagálva 1982-ben kezdeményezte a fiatal kutatók helyzetének elemzését az akadémiai intézetekben. Az MTA . Ifjúsági Bizottsága végezte az adatgyűjtést, interjúkat készítettek, majd elemzésükről 1984. júliusában jelentésben számoltak be. A feszültségekre irányítva a figyelmet "jelmondatszerű" címeket adtak a beszámoló egy-egy részletének. "Nincs elég fitatal az intézetekben, mert nincs státusz , "Nincs a kutatásnak presztízse", "Az alapkutatást lenézik", "A kötelező bevételi előírások eltorzítják a kutatásokat", "Kampány kampányt követ" hogy csak néhányat emeljünk ki a beszámoló "jelmondatszerű" címeiből. A kutatói utánpótlás biztosítása ma is súlyos gond. A pálvakp^dk helyzete 1982 óta’ tovább romlott. Csökkent a kutatói pálya vonzereje, halmozódtak az alkotó kedvet próbára tevő anyagi gondok. Ezt látva az Akadémiai Elnöksége, a Főtitkár és a Közalkalmazottak Szakszervezete 1987. végén ismét L — — 2
