Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1985 (HU BFL XXXV.17.a/8)
1985-04-26
1— *”1 t- 138 -I munkatermelékenységét/ mellett megvalósított teljes foglalkoztatottság /a létbizonytalanságtól való félelem hiánya/ társadalmi vivmány, vagy éppen hogy gátja a további szocialista fejlődésnek /a termelő erők fejlesztésének/? A kérdések kényesek/ s a válasz nem könnyű/ de ma mái' egyre gyakrabban felmerülnek a szocialista országok elméletében és gyakorlatában a gazdaságirányítási rendszerek megjavítása, reformja kapcsán, nemcsak a közgazdaságtanban, hanem a szór 42ciológiában is. Próbáljuk meg mi is röviden áttekinteni a gazdasági hatékonyság és a társadalmi célkitűzések közötti bonyolult összefüggést. • t% Kiindulásként ismételnünk kell a korábbiakban már többször leszögezett alapelvet. Az osztályjellegü és egyéb társadalmi egyenlőtlenség megszüntetésének két alap előfeltétele van:, A szocialista -termelési viszonyok /tuiajdohviszonyok/ megteremtése és a termelőerők igen magas fenlettségi szintje /a javak viszonylagosan nagyfokú bősége/. Amennyiben a szocialista .termelési viszonyok a termelőerők viszonylag magas fejlettségi szintjén alakulnak ki, valósulnak meg, akkor a tényleges társadalmi egyenlőség viszonylag könnyen megvalósítható. Ha azonban a szocialista társadalmi rendszer /termelési viszonyok/ a termelőerők fejlettségének viszonylag alacsony szintjén alakulnak ki, akkor a feladat már sokkal nehezebb. Elméletileg a szocialista termelési viszonyok, azaz szélesen értelmezve a termelőeszközök társadalmi tulajdona, a munka szerinti elosztás, a tervgazdálkodás, a munka létszükségletté és életcéllá válása /más szóval, hogy minden dolgozó örömét leli munkájában és ezért szivvel-lélekkel, lelkiismeretesen csinálja/ lehetővé teszik a minden eddigi társadalmi-gazdasági rend által produkált gazdasági hatékonyságnál nagyobb hatékonyság és ezáltal a termelőerők minden L est
