Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1985 (HU BFL XXXV.17.a/8)

1985-04-26

A Társadalmi igazságosságról 1. Bármennyire is igyekszik mármint a cikk a társadalmi igazságosság - sajnos nem kellőképpen def iniáit fogal­mát ás vonatkozási területeit széles körben kiterjesz­teni; a végpont, amihez visszatér mindig - vagy közvet­lenül, vagy közvetve az elosztási viszonyok területén található. 2. Az igazságosság - egynlőség problémában az utóbbi csak esélyegyenlőséget jelenthet, mert a döntés,vagy kiválasz­tódás után már csak egyenlőtlenségről lehet szó. Az ember által konkrétan hozzáférhető lehetőségek korlá­tozott volta miatt. li két gondolatot még később idézem. 3. A vita a társadalmi igazságosság ismeretelméleti filozófiai oldaláról az alábbi gondolatot ébresztette. A vitában a társadalmi igazságosság mint determinisztikus fogalom merült fel. Véleményem, hogy a társadalmi igazságosság; 1. Csak annyiban létezik, objektiv létező dologként, amennyire a társadalmi törvények objektivek - vagyis a társadalmi igazságosság csak tendenciaszerűen érvényesül. 2. Ilivel a fogalom ill. a társadalmi igazságosság ténye csak 3zubjektiv megitélés eredményeként állhat fenn - ao abszurdum, akkor igazságos a társadalom, ha minden tagja annak tekinti. Ez azt hiszem nem lehetséges, épp a vitában is sokat emlegetett sokrétű érdek viszonyok miatt. Az igazságosság vagy annak érzete mindig összefügg a társadalom - egyének tudatában megtestesülő - szerkezeti felépitésévol, elosztási, erkölcsi, etikai normáival, illetve azoknak n társa­dalom által ténylegesen elfogadott - ás nemcsak hirdetett meg­valósulásával. r n L —-— _j

Next

/
Oldalképek
Tartalom