Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1984 (HU BFL XXXV.17.a/8)

1984-06-22

n n

MSZMP KFKI BIZOTTSÁGA

KISS DEZSŐ elvtársnak főigazgató-helyettes

Helyben

.. kerületi kutató intézetekben dolgozó értelmiség helyzete a h°rLÍ-hben tapasztalható eszmék, nézetek" cimü kérdés-csoportra * a TMí“b;!n külön kimérést nem végeztünk, hanem az utóbbi években különböző csatornákon ezzel kapcsolatban beérkezett véleményeket összegeztük a kérdések sorrendjében.

I. Sokan úgy vélik,hogy az értelmiségiek anyagi-erkölcsi megbecsülése nem áll arányban társadalmi-gazdasági jelentőségükkel.

A gazdasági nehézségek a korábban is meglévő értékrendi anomáliát tovább súlyosbítják. Az állami alkalmazott értelmiségieknek az egyéb alkalmazott rétegekhez viszonyított relativ presztizshatrányanal meg jelentősebbek a "szabadáras vállalkozások" anyagi hasznával való összehasonlításból adódó értékviszony torzulások. A kisvállalkozások az értelmiség egy részénél valódi iö... vedelem növekedést tettek lehetővé, ez azonban a hasonló külön jövedeleminél nem rendelkező értelmiségiek helyzetét nem befolyásolja, sót valós az aggodalom, hogy mind anyagi, mind erkölcsi ér"DénÍ2Ü?ínbí? r?hatj® azt’ mert egyrészt a nem közvetlenül pénztermelő tevekenyseg presztízse tovább csökken, másrészt

léíénTöhhipS^S1301 SzTMzó Jövedelem egy része mögött nem léven tobbletérték, az erősíti a pénzromlást.

11 * 5JV ?lefn a TM tudományos munkatársainak széleskörű bevovénvpSiSS03^1 eÍ?meZ1tíík4. a tudományPolitikai irányelvek ér^válaszként ezt az anyagot mellékeljük. Ennél

a nártvSpf£r-n?\ .Ja?yazzük meg, hogy tapasztalatunk szerint fjSiívezetés iránti bizalom nem csökkent, az állami vezetés iránti igen.

III,b1fz ország helyzetének és perspektivájának megitélésében a lemenyek spektruma az elkeseredett pesszimizmustól az aggo-ÍSlátáS^-vi ÓVAt0S optimiz,rusiS terjed, az átlag inkább feWöíSsí? haJ1^- A gazdasági nehézségek leküzdését csak Jr±ní°SJSfc?ZaSOk.Utján latják lehetségesnek. A gazdasági re. á ovábbfejlesztese, annak ezúttal már következetes végrehaitása nyújt erre reményt. Ugyanakkor érthetetlen, hogy a rfformidő aiíttf°nt0Si elame.1^ek állandó hangoztatása ellenére hosszú idő alatt igen kevés kézzelfogható eredmény született (gazdasási fegyelem, versenyképesség, munkaszervezés stb.)

t— ——