Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1984 (HU BFL XXXV.17.a/8)
1984-06-22
- 2 -rétegek, köztük az értelmiség terhére történhet. Ez a helyzet nem szüntethető meg tüneti kezeléssel, pl. egyszeri bérrendezéssel /bár ez önmagában véve is sokat jelentene/, hanem csak az egész gazdasági-társadalmi szférát átfogó reformmal, amely magát a munkaerőhiányt enyhiti. A világrendszerek közötti versengés súlypontja a tudományos, technikai fejlesztés irányába tolódott el, igy az értelmiség társadalmi helyzete nem csak önmagában az értelmiségre nézve, hanem éppen a tudományos-műszaki fejlesztés jelentőseget tekintve meghatározó politikai tényezővé vált. Az értelmiség konstruktív alkotó képessége hozta létre pl. a számitógépek világát, amely beláthatatlan lehetőséget biztosit a gazdasági, tudományos és társadalmi fejlődésben. Félő, hogy az értelmiség nem kellő megbecsülése a jövőben a hasonló nagyjelentőségű felfedezések és fejlesztések lendületét visszafogja. Az egyes rétegeken belül is jelentős különbségek tapasztalhatók, amelyek permanens feszültségek forrását képezik, vagy képezhetik. Az orvos-értelmiség körében egy különösen égető gond: a kutatóintézetben dolgozók jövedelme /nem fizetéséi/ es a klinikai osztályokon, kórházakban dolgozó orvosok jövedelme között gyakran indokolatlanul nagy a különbség. Elsősorban az alapkutatók esetében elszivó hatású, hogy külföldön általában lényegesen jobban elismerik az értelmiségi munkát, és ezen belül a magyar kutatók tevékenységét is. Sokan sérelmezték - és joggal -, hogy a külön teljesítményt, a nyelvtudást nem becsülik meg nyelvpótlék formájában. Különösen súlyosnak mondható a pályakezdő értelmiségiek helyzete, amely kezd lassan tragikussá válni, figyelembe véve a lakásszerzéssel kapcsolatos abnormalitásokat. A fiatal értelmiség esetében nagyon nagy különbségeket hozhat létre az egyébként súlyos helyzeten belül is a családi háttér. L-----1-- _I r n'
