Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.17.a/6)
1959-03-12
r • n hez. Kedvezőbb helyzetben voltak mint a többi megye, mert sok ipari HemiS vln. Vigyáíték arra, hogy olyan községbe ne küldőének munkasokat ahol nem volt előkészítve a termelőszövetkezeti mozgalom. Sokat*se itett az értelmiség, ezeken belül apedagogusok a szülői munkaközösségeken. tanulókkal való beszélgeteseken keresztu. A segítésnél kivitelt képeztek a humán orvosok. AnyagJi^amzetköli^ely- Sngedte meg. Hozzájárult az eredményekhez az ez évi it. zet. A bel és külpolitikai tényezők mellett a iegdontobb az volt, hogy a parasztságban a regihez való ragaszkodás meliett elég erősen él a szocializmushoz való ragaszkodás is. Ma mar ok is latoak,_a fiatalság clhányja a falut, mert nem szeretik az elmaradt ialuoi ele tét. Ezért is ragaszkodnak jobban a szocializmushoz, mint a fold o . Milyen módszerekkel dolgoztak? A legdöntőbb az volt, ff zárókő zsépet válasszák meg a községeket. Ez lényeges kérdés. Gsak Gouszax Községi vgllrtlrták^í helytelenül. 1919 óta nem volt . 9“éLnÍm forradalmibb falu. Ne m azért, mert sok ott az osztaljIdegen, nmem mert elég tekintélyes, hangadó gazdák vannak ott. Amikor ezt vezték ez magával vonta a környező apró községeket is. - Fontos volt ^ az erők összefogása. Koncentrálták az erőket. Mindenhol volt mindenfaita szakembert aki minden problémára tudott válaszolni. - A módszerek közül nagy jelentősége volt annak, hogy atsze-ekbe eloszor a közénnarásztokát szervezték be. Először feléjük agitáltak. Ez nehezeb ben ment soká határozaták el magukat, de amikor bementek a szövetkeze tb?!* efni^al tozt a a többit. - Nagy. jelentősége volt a módszerek között annak, hogy termelőszövetkezeti községeket hoztak és nemcsak termelőszövetkezeteket. így bátrabban leptek be a szövetjezetbe? hiszen az egész község belepett, alig maradtak kint, tehát nem Területükön szórványosan tapasztalták hibás módszereket .Ezek ®ll®n kemény harcot folytatták. Például nem mentik ki a paraszthoz agitálni hanem beidéztek a tanácsházára. Elkövettek hibákat a kétlakiakkal kapcsolatban. Szükségszabadságra hazákübték őket, hogy ha majd belepneri szövetkezetbe, visszajöhetnek az üzembe. Ezt szerencsére sikert idejét Előfordult az is, hogy olyan igeneteket tét tek. amiket később módosítani kellett. _ Milyen kérdésbkben nincs egység? Az utóbbi időben iíven kérd és iné p'int megmutatkozik az egyseges cselekvés hiány a. Egyik ilyen kérdés az°önkéntesség értelmezése. Régebben az önkéntességét úgy értelmeztek, SS.4 a spőn?^«ásía bírták. Mórt a, az önkéntesség, ,hogy a paraszt iria all a belépést és ne ml írjuk alá. Ezek a jelenségek nagyon szór ványosan fordulnak elő és csak az ért mert egyes elvtarsakmk nincs elég türelmük. - Nincs egység a kettős feladat ni att azt értjük, hogy egy időben tsz-et szervezni cs ezzel pur u a mosan S termelést növflni! Azokon a területeken, ahol nagyaranyu^átszervezés folyik, ott még a tavalyi termelési szintet tartsak, Ugyanakkor van egy néhány A7/ termelőszövetkezet, ahol lehetőség van arra, hogy messze tulszárnyéiják a múlt évi termeiesi eredményeket. 16 állami gazdaságuk van. Ezek termelési eredményeit is lehet növelni. Az egyéniek termelési eredményeit is lehet növelni!. A syékorlabi mun kában ez nem történik meg. A tsz. szervezesse! foglalkozik minddn^ elvtárs és nem foglalkoznak a régi termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal és az egyéniekkel sem. Azonban ezt ^J^en és|revet ték és a munkát ilyen irányban csoportosítottak. -Nincsegység a tsz formák tekintetében. A Központi Bizottság határozata előtt volt egy ni van vélemény, hogy bármilyen tipusu termelőszövetkezetet, vagy szak csoportot6létr*hozhatnák. így nagyon sok esetben ^ztak létra olyan szakcsoportokat, melyek az egyem gazdálkodást f?s\ mindenhol elkezdték a tsz községeket szervezni. Időben jeleztek, hogy L----—1
