Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.17.a/6)
1958-06-06
r ... n a mi erőnk, nem azóta lettünk mi erősebbek,mióta Jugoszlávia frsrew* közelebb került hozzánk. Miért gyengítsük magunk t? Jugoszlváiával szemben 49-eshez hasonló magatartás csak a kap italizmusnak használna. Azokat, akik látják már,hogy a kommunistáktól nem kell félni, elvesztenénk és a déli határnál kialakulna a balkáni paktum és egységes tömb alakulna ki velünk szemben, nemzetközileg ser. mindegy,hogy hogyan politizálunk Jugoszláviával. 1953 óta bár fennforognak ezek a nézeteik, mégis értünk el eredményeket. Büserték az NT'K-t, kiutasították az amerikai katonai tanácsadót, lemondtak kitonai jellegű segélyről, elismerték a Kádár-kormánnyal szembeni helytelen álláspontjukat,abbahgyták mocskolódásukat, az ENSz-ben mellettünk szavaztak és politizáltak, Ez erőt jelentett a mi számunkra, aminek elvesztése nem lenne számunkra kedvező. Ha revizionisták is, a kapcsolatot velük nem szabad Megszakítani, hiszen a kimondottan kapitalista országokkal is igyekszünk jó kapcsolatot tartani, bar Jugoszláviáról nem mondhatjuk, hogy kapitalista állam, de proletárdiktatúra sincs. Úgy kell politizálnunk,hogy a proletárdiktatúra felé lökjük okét. _ Nyugaton hogyan értékelik a jugoszlávok magatartását? Az angol munkáspárt folyóirata a jugoszláv pártprogra mot igen nagv römmel gcgidta, mett azt látják belőle,hogy a jugoszlávok mór'" 'v paktáltak le a kommunistákkal és nem vesztek el a nyugati civ^izáció számára. Csak az nem tetszik nekik,hogy miért támadja Titó ftywfr Gyilaszt, mikor köztük semmi különbség nincs, Kéményt feltett a jobboldali szoc.dem.körökben és Titóékról elismerően írnak. Az amerikaiak 80—ról 12o millióra emelték fel a ölesönt. Megnőtt a bizalmuk és saját befolyásukat igyekeznek növeli. Ha elhidegül koztunk a viszony, akkor Jugoszlávia szorult helyzetbe kerül, kénytelen lesz KM hozzájuk fordulni, ^zt mi is tudjuk és igyekszünk a helyzetet megmenteni. Mi akármi1,yen szankciókat is aík Imazunk, re ír éljük, hogy sikerül józan belátásra birni okot és legalább államközi kapcsolatban közelebb hozni hozzánk. Nyugaton azt mondják,hogy mégis csak van olyan erő, amelyre meg támaszkodhatnak az elleniorriadalom szamax'a. Tervük leválósz tani a Szovjetunióról és utánad szembefordítani. Bán elvtárs: A kongresszus tevékenységét vizsgáltuk, úgy néz ki, lio. y Íz a programm majdnem vioa nélkül keresztülment, behat a kongresszus összetétele is Ízig—vérig; revizijíonista. Kern hehez ilyen összetételt csinálni. Mi a helyzet a JKSz-ben^ az egészséges erők hangja, szerepe milyen? Sípos elvtárs: Jugoszláv határkérdés hogyan néz ki. Az adósságok kérdése? Nem visszük pártvitárói állami vitára a kenőseket, mégis a Tervhivatal felfüggesztett gazdasági kapcsolat kát? Sütő elvtárs: A kongresszuson revizionisták voltak. Az egész párt ilyen megfertőzött. A többség követi a iito—vónal&t, elsősorban nacionalista elvek alapján. .Egészséges erők vannak párton belül és kívül is. Pl. amikor a nyíl tkozatot nem írták ala, akkor Írtak olyan cikket,hogy elégedetlenség van a párttagok között,hogy miért nem Írták alá. Igyekezett a Borba megnyugtatni ők b,hogy semmi ok a nyugtalanságra. Ezek az erők azonban nem döntők. "en^ biztos,hogy a jugoszláv töb’seg elfogadta a programmot. Kádár elvtárs mondotta, hogy 3 részből áll a programm: vannak benne marxista elemek, revizionista nézetek és olyanok, amelyeket egyszerű agyammal nem tudok megérteni. A jugoszlváok is egyetértenek vele, mert azt hiszik, hogy jó,megmagyarázni pedig minden lehet. Nehéz itt világosán^látni.^ Nemzetközi kongresszusra számítottak és eszerint válogatták L-a-------- zJ
