Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1971-04-22
- 3 -A gazdálkodás eredményességét a nyereségtömegnél jobban mutatja, az árbevótelarányos, valamint az eszközarányos eredmény alakulása., ezárt a kát mutatót külön számítottuk és táblázatosán közöljük. Költségvetési befizetések Összefüggésben a volumenbővüléssel növekedtek a vállalatok ás szövetkezetek költségvetési befizetései is. A növekedés mértüké 4.0 - 55.0 j6-is terjed. A.MŰFÉM KTSz 82, a Styl-butor 15 ' %-ko.l kevesebb költségvetési befizetést teljesített, mint rs 19 69-ben. Költségvetési befizetéseken belül az eszközlekötési járulék ■ valamennyi szervezetnél - KÉV kivételével - növekedett, -1 ietmónyödó és a társadalombiztosítási költség mindenhol, ú ' nyereségadó - a MŰFÉM és Styl-buto* KTSz kivételével - ugyancsak emelkedett. A nyereségadó változása nemcsak a gazdáik színvonalával, hanem a gazdasági szabályozók bizonyos móucn-.‘ ' tusával is összefüggésben van. Vállalati alapok Az adózott nyereségből képzett felosztható részesed^^alo^^ összege általában nem éri el az 1969. évben képzett összeget, A csökkenés oka elsősorban az, hogy o vállalatok és szövetkezetek évről évre mind nagyobb Összeget fordítottak berfe,j.iüdítősre, a a, kummulált bérfejlesztés a részesedési alap terhűre számolandó el. A vállalati, nyereség! alakulásának, valamint a.bér- és eszközarány változásának eredményeként a igj lg sütési ^lajj o^legtöbs szervezetnél növekedett. Kiemelkedő mértékű a növekedés az Autójavító KTSz-nél. A tartalékalap a részesedési és fejlesztési alappal osszh..:i .• bán alakult. A KÉV-nél kimutatott csökkenés oka az, hogy tartalékalapjának kötelező szintű feltöltéséhez 197o-ben már a korábbinál kisebb összeg volt szükséges,, r n l______---------— j
