Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1970-04-09
Ebbe az irányba mutat a vállalatok 1969-70. évi jövedelempolitikai koncepciója és gyakorlati módszereik is. Az elmúlt évben tudatos törekvés volt megfigyelhető az alapkeresetek indokolatlan feszültségeinek felszámolására ( a kisegítő állomány alacsonyabb kereseteinek- javítása, a bértarifa beállási szintjének biztosítása, segédüzemi részlegek bérlemaradásának megszüntetése, stb„) , de egyúttal a hatékonyabban dolgoz ók keresetének lényeges emelésére is. Igaz ugyan, hogy a legtöbb helyen a bruttó termelékenység alig növekedett jobban, mint a keresetek, mégis az a váeményünk, hogy ezekkel az intézkedésekkel jó alapot teremtettek az immár rugalmasabb bér- és létszámgazdálkodás termelékenységnövelő hatása kibontakoztatására. Ugyancsak fontos körülmény, hogy a szociális ellátás színvonala csaknem mindenütt tovább javult. Különösen figyelemre méltó a Tröszt ezirányu erőfeszítése és ennek látható eredménye. A szociális ellátás reális mértékű kielégítése fontos feltétel ahhoz, hogy a továbbiakban döntő súllyal a közvetlen érdekeltséget, a munka szerinti elosztás igazságosabb fokát lehessen érvényesíteni. A nyereségrészesedés felosztásának 1968-ban bevezetett kategorizált rendszere kerületünkben is ellenérzéseket váltott ki. Bebizonyosodott, hogy ezen a módon a nyereségrészesedés önmaga nem képes elvégezni az egyéni hatékonysághoz és felelősséghez igazodó differenciálást, igy az uj módszer r\ által kiváltott kedvezőtlen politikai hatás messze felülmúlta gazdasági, jövedelempolitikai jelentőségét. Voltak olyan vállalati elképzelések, amelyek úgy akarták növelni a részesedés súlyát, hogy évközben csak nagyon csekély mértékű felhasználást terveztek azzal a céllal, hogy igy év végén érzékelhetően nagyobb összeget lehessen kifizetni. Többek között ezért is volt viszonylag alacsony az 1968, évi bérfejlesztés és az évközi prémium és ' jutalom. 1969- ben lényeges változás következett be. Az évközi bérszinvonalemelés általában meghaladta a 3 %-ot és jelentősen növekedett a nyereség terhére kifizetett prémiumok, jutalmak volumene is. Lassan tudatossá válik, hogy az alap keresetek reális színvonalának f ckozatos kialakítása, a nagyobb teljesítmény premizálása és az év végi részesedés együttesen oldhatja meg a szocialista elosztás követelményeinek megfelelő differenciálását. Ehhez természetesen kapcsolódni kell a tudatos jövedelempolitikai gyakorlatnak és a szakszerű propaganda munkának is, mert r az nem járható ut, hogy miközben emelkedik az évközi kereset, emelkedjen az évvégi részesedés is. I----------------------.J r n- 6 --
