Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1970-04-09
r ~i- 4 -AEzekből a gondokból is kitűnik, hogy a vállalatokban egyre inkább uralkodóvá válik a követelmények közgazdasági megitelese. Ez alap• vetően uj és fontos vonása gazdálkodásunknak,, E gondolkodásmód terjedését jelzik a döntések előkesziteseben nelkulözhetetlen információk terjedelme, pontossága és gyorsasága iránti igények. A. MOM kialakította a maga számítógépparkját, a Tröszt es a KÉV resztvesz egy adatfeldolgozó egyesülésben, mások bérmunkában dolgoztatnak fel termelési, számviteli és egyéb adatokat.' Meggyőződésünk, hogy ez csak a kezdet mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. A reform egyik kulcskérdése a vállalati önállóság érvényesítése. A fel^ készülés - Sőt a bevezetés első - időszakában ezzel kapcsolatban is felmerültek téves értelmezések, illetve kételyek. Voltak, akik valamiféle, "abszolút" önállóságot vártak, mások szkeptikusan kételkedtek bármilyen fokú tényleges önállóság lehetőségében. A szabályozókba "beépített fékek" is az utóbbi véleményeket látszottak alatamasztam, amig a gyakorlat be nem bizonyította, hogy ugyanazon szabályozók feltételei között a vezetés, a gazdálkodás eltérő hatásfoka következtében más és más eredmény állhat elő. Bizonyosra veheti hogy a mxlosult termelési viszonyok stabilizálódásával, a belső és külső szükségletek jobb kielégítésével arányosan még nagyobb ^ teret biztosit az állam az önálló gazdálkodásnak. Ehhez azonban jól kell élni a ma i lehetőségekkel. Sok tanujelét látjuk annak, hogy vállalataink, szövetkezeteink megtalálják helyüket ebben a közegben. Erről tanúskodnak az előbb említett közös vállalkozások, a vállalati ügyrendek, működési szabályzatok. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk, az utóbbiadnak mivel ezekben került rögzítésre a vállalaton belüli egy^é^ek vezetőinek adata, felelőssége és hatásköre. A tapasztalatok szerint az indokolt accentralizálási törekvések érvényesülnek, s ezek kifejlődésük esetén fontos feltételei a vállalaton belüli hatékony munkamegosztásnak, a hasznos kezdeményezések megvalósulásának. Hangsúlyozzuk, hogy még a jó ügyrendek és hatásköri szabályozások is csak akkor hatékonyak, ha a gyakorlatban is érvényesülnek. Ma még elég gyakori eset, hogy nem igy van. A'reform központi eleme a nyereség, amely egészen a legutóbbi időkig kerületünkben is igen sok vitára és téves értelmezésre adott okot. ismerünk .«*""