Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1969-07-31
f r ' "I Ij$ f- lo - - 11 -- A mechanizmus adta lehetőségek a szabad munkavállalás Az gazdaságirányítási rendszer, ha elvileg nem is tebizonyos tekintetben a munkafegyelem lazulásához veremtett uj kapcsolatot a dolgozók és az üzem között, de közzetteko A vezetők egy része bátortalanná vált, a fegyevetleneb.bül tette érdekeltté a dolgozót, a saját munkája és lem megkövetelésében. a vállalat eredményeiért. j- A vállalati Önállóság növekedésével a hatáskörök tovább- A vállalat önállóságának, felelősségének növekedésével adása nem történt meg kellő mértékben. Egyes vezetők nem együtt a párt, a szakszervezeti és a gazdasági vezetők mindtudnak még megfelelően élni a aegnövekedett jogkörrel, inkább felismerik az üzemi demokráciában rejlő lehetőségeket, mások nem is kívánják hatáskörük és ezzel együtt felea döntések meghozátala előtt jobban támaszkodnak a kollektilősségük növelését® Vák véleményére. A mechanizmusból adódó helyi feladatokat a dolgozókkal szinte mindenütt megbeszélték. Közösen alakitot- Egyesek a gazdasági élet összes problémáját az, uj gazdaták ki a kollektív szerződést, a 44 órás munkahétre való étsági mechanizmusra hárítják, s az első évet a teljes éP térés feltételeit. A termelési tanácskozások rendszeresek, mechanizmussal azonosítják. Pl. a költségvetésből gazdáilégkörük egyre demokratikusabb. kodó szerveknél a reform bevezetését túlzott várakozás előzte meg. Már az első évtől a költségvetés, életszinvo- Az intézményi demokráciában is tapasztalható fejlődés. A kunaluk emelését, de legalább szintartását várták. Ezért tatókat, pedagógusokat egyre jobban bevonják a helyi feladais egyes egészségügyi dolgozók úgy Ítélik;! *eg hogy az elétok meghatározásába. Ennek hatásaként a dolgozók mindinkább ző időszakhoz viszonyítva rosszabb helyzetbe kerültek. érdeklődnek munkaterületük problémái iránt, s élnek jogaikká kai.- Az életszinvonal-politiká magyarázás a legbonyolultabb és legnehezebb kérdések közé tartozik. Szinte általános, A vizsgált szövetkezetekben a dolgozók elégedettek az üzemi hogy a reformtól nagyobb arányú béremelést, az életszindemokrácia állapotával, vonal gyorsabb Ütemű emelését várták. A jogos igények, éP* ^ észrevételek megfogalmazása mellett erősödnek a túlzó, Gátolja a további fejlődést. * nem egy esetben a demagóg vélemények követelések is. ** ** Az életkörülmények javításának igénye teljesen különvá ~ üzemekben, főleg egyes középvezetőknél tapasztalható, lik a népgazdaság teherbiróképességétől, m8 a terme-" h0gy a köllektiva véleményét nem kérik ki fontos kérdélés növekedésétől. * * ~ sekben. Néhány vezető szükséges rossznak tartja a dolgozók bevonását a vezetés munkájába. Az_ üzemi, intézményi demokrácia a szocialista demokratizmus vállalataink, intézményeinfc hivatalaink politikai életének - Az intézeti demokrácia e&ea helyeken még mindig sok egyre fontosabb részévé vált. Az irányítás hatékonyságát^ formális vonást tartalmaz. t re eredményesebben segíti. Az uralkodó tendenciák éiá*,**TM ~ sek, jó irányba hatnak^ A demokráoia értelmezésében sok ” “ Egyes vezetők szubjektív megítélés alapján döntenek. tisztázatlan kérdés, s a gyakorlat se. egyértelmű/ " * ! JlS h<7 L _ ___
