Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1969-03-27
n ~i- 1.5 -ez a része a jövedelemelvonásnak adózatlan. Ugyanakkor egységesen érvényesül úgy az állami, mint a kisipari termelőszövetkezeti széktornál a bérfejlesztés leadózása. A vállalatok a GB határozat szerinti 4 %-os maximális bérfejlesztési lehetőséggel szemben tartózkodóak voltak. Feltehetően azért, mert évközben nem látták biztosítottnak azt a nyeresegtomcget, amely a maximális bérfejlődést lehetővé teszi. Befolyásolta a vállalatokat az a körülmény is, hogy a korábbi évek évvégi nyereségrészesedés szintjét megőrizzék, mivel a dolgozok agy részének a tudatéban nem az éves összjövedelem, hanem az - éwégi részesedés dominál a saját vállalat megítélés ben. Ennek a korábban kialakult helytelen felfogásnak a mogvaltoztatasa nagymértékben felvilágosításon múlik. A megtermelt vállalati nyereségből adó óimén elvont Wsztajövedelem jelentős szóródást mutat vállalatonként - és béraránytól függően. A kerületi vállalatok nyoresegenek kozol 6o %-a került adó címén elvonásra. A visszamaradó R és F alap ugyancsak szóródik attól függően, hogy a nyereséget milyen arányú élő és holt munkával valesxtoa HlVklosztásrl ,ürülő részesedést vizsgáljuk kerületi szinten _ az uj gazdasági mechanizmus első az elért eredmény. Részletes vállalatonként! kimutatást 5-6. sz. melléklet tartamazza. Az előzetes tájékoztatás alapján megállapítható, hogy a kerületben.^ kateg6rlában 332 fő átlag 14,J /mFt, IX. kategóriában 51o2 M átlag ^,2 /mFt, III. kategóriában 75525" átlag 1,2 /mFt. részésedest kap. . foetes ®ámai azt mutatják, A vállalatik adatszolgaltatasai, ill. előzetes aa a horrv a lerögzített I-II-IH kategória felállítása mdo ^ * nyereségérdekeltség kibontakoztatásában és továbbfejlesztess e . Z azonban nem azt jelenti, hogy nincs szükség a módszer egyen i elemeinek felülvizsgálatára, és esetleges pontosi asara. I ------------------
