Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1966-03-31
r n- ló -Szóbakerült, hogy akik régebben végeztek pártiskolát, azokat valamiféle szervezett oktatásba vonják be. Alergiás a szervezett tovább képzéstől, ha egy bizonyos határon túl erőltetjük. Inkább javasolja az emberekben ébren tartani a politikai, szakmai művelődést. Olvassanak folyóiratokat, tartsanak lépést a társadalom fejlődésével. A taggyűlések legyenek a továbbképzés vitafórumai. Búza elvtársnő : Ha igaz, hogy a vezetők magatartásától, erkölcsi felfogásától, jellembeli tulajdonságaiktól függ az apparátusok irányítása, akkor azt ebben a jelentésben is érzékeltetni kell. A párttagság körében nem indokolatlanul erősödik annak kritikája, hogy a mi ]/t társadalmunkban egy bizonyos rétegnél - nem is kis létszámról van szó - nagyobb az önzés. Ezt kellene vizsgálni és ez a legfontosabb a kerületi kádermunka jellemzésénél is, mindezek amik felmerülnek Budapesten és máshol is az országban, hogy ezek a mi hatásköri kádereinknél mennyire érvényesülnek. Nagyon nehéz volt a jelentés összeallitasa. Alég volt—e hozza az idő ? Nem kellene-e alaposabban megnézni? Nem hiszi, hogy csak^ ennyi probléma van, mint amit a jelentés felvet, és csak igy néz ki a káderhelyzet. Ha mindenki megnézi a saját területét és ehhez hozzáadja a VB ülések tapasztalatait, meg kell állapítani, hogy a hangulatért mennyire felelősek a vezetők /függetlenítettek és nem függetlenítettek/• Azon is lehet vitatkozni, hogy van-e lelkesedés az uj iránt. A gondolkodás megváltoztatása, egy-egy politikai kérdéshez való hozzáállás. A gazdasági intézkedések olyan rosszak amilyen rosszak, de emellett az is megvan, hogy csak/ abb a munkát kell jól, határidőre elkészíteni, amiért külön fizetnek. Azt nem érzi az anyagból, hogy mennyire felelősek ezért a hangulatért a XII. kerületben^ a káderek, mert mi sem vagyunk elzárt sziget és az életre jellemző tünetek nálunk is érvényesülnek. Azt mellene érzékeltetni az anyagban, hogy a vezetők a vezetési módszerekben, magatartásban, hozzáértésben milyen kihatással vannak az általuk irányított területre, és kik ezek az emberek. És itt lehetne konkrét dolgokat hozni. A gazdasági vezetőknél és általában a kádereknél van egye lyan^ kritikai szemlélet, hogy amit az emberek egymás között megbeszelnek, azokat a felsőbb gazdasági vezetők, felsőbb pártszervek fele ugyanúgy elmondják-e mint ahogy érzik ? Együtt dolgoznak-e a gazdasági vezetőkkel, elismerik-e az egyetemet vagy nem, ezek mind részkérdések. Ennél sokkal többről van szó. Szakmai területen a függetlenített pártmunkások megbecsülése /anyagi megbecsülése/. Helyes-e hogy a függetlenített párttitkárok, pártmunkások fizetése a szakcsoport vezetők fizetését sem éri el. így nem lehet a legjobb erőket odaállítani. Ha ezen nem történik változás, a helyzet egyre rosszabb lesz. Nem szerénytelenség felvetni, hogy sokkal jobban meg kell becsülni a függetlenített pártapparátusban dolgozókat ilyen értelemben. Anyagiakban is kifejezésre kell juttatni azt, amit az emberek várnak ebben a munkában. Ezt a felsőbb szervek tudomására is kellene hozni. i-----------1--------=|
