Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.17.a/4)

1960-08-03

- 3 -Itt elsősorban abból kell kiindulni, hogy a szakmai és gazdasági veze­tők beszámolói igen alaposak. Ebből kifolyólag a vita aktivitás ma sós­kái kedvezőbb, mint eddig volt. A korábbi időkben ezeket a rendezvénye­ken gyakran jellemző volt a szotlansag, vagy a nem oda való kérdések feszegetése. Ma már jellemzői hogy a vifcaaktivitason belül & resztve— vők a lényeges kérdésekre irányítják figyelmüket. Bátrabb a vélemény nyilvánítása és állásfoglalása a szakszervezeti bizottság képviselő­inek, mühelybizottságok képviselőinek. További nevelőmunkát igényéig az, hogy esetenként még szűk problémákra irányul a vélemény-nyilváni tás. Nem terjed ki olyan kérdésre, mint a szakszervezeti szervek ne­velő munkája,stb. Másik ilyen jellemzője a tartalmi munka fejlődésén nek, hogy jobban tőrödnek az emberek politikai ^neve les evei , mint a^ korábbivávekben. Határozottabb a szakszervezeti csúcsszerv munkája is, de az alapszervezetek munkájában is megtalálni az ezzel kapcsolatos előrehaladást,Az elmúlt két esztendő alatt az emberekkel való foglal­kozás keretében bátrabb lépéseket tettek a fegyelem megszilarditasa­­ban. Itt harckérdését jelentette a Párt által irányított Szakszerve­­se ti munka helyretétele. A kommunista bizottsági tagok^es az aktivis ták közreműködése ebben a harcban pozitiven ertekelheto,^ Jelentős lé­péseket tettek az általános fegyelem megszilárditanára, es a bérfe­­gyelem megszilárdítására. Harcoltak az emberek helytelen nézeteinek megszüntetéséért. Szektora is hozzájárultak ahhoz, hogy az üzemben a gazdasági eredmények a jelenlegi fokon allnak. Kezdetben erős irány­zatot képviselt a szakszervezeti szervek felfogásában, ténykedés eben hogy a népszerű kérdéseket hajszolták es tűztek napirendre. Jelentős mértékben az érdekképviseleti problémák kerültek elóterbe./l957 nya­rán-őszén/ A két esztendő xtsfesraalatt abban is jelentős elorehalaaas van, hogy a szakszervezeti bizottság azokat a problémákat is napi­rendre tűzte, amelyek az úgynevezett népszerűtlen kérdéseket jelen­tették. Határozottan felléptek a szociáldemagógiával szemben. Az üze­mi demokrácia fejlődésében is előtérbe kerültek a/pozitív vonások. Azt tapasztaltuk, és ez nem kismértékben a Pártiranyitas eredményének és a szakszervezetben dolgozó kommunisták eredményeinek könyvelhető el, hogy az üzemi tanácsnak megadják azt a szerepet, amiaz üzemi ta­­nácsok működésére és helyzetére vonatkozó rendeletek előírnak, A ta­nács elé kerülő dolgokban sokszor komoly viták alakulnak ki. Abban, /-v hogy a MGM-ban igylehet értékelni a szakszervezeti munka előrejutá­sát, komoly szerepe van a párt irányitó és ellenőrző munkájának. Fel ső szinten ez a pártirányi tás, a szakszervezeti munkával való foglal­kozás rendszeressé vált és mindinkább tartalmas. Azonban az alapszer vezetéknél, bár jobb a munka mint régebben volt, van egy olyan vonás, hogy bizonyos mértékig alkalomszerű es gyakran csak formai kérdések­kel foglalkoznak. Ezért a Pártbizottságnak az alapszervezetek fele történő irányi tó és ellenőrző munkájában erősíteni kell az alapszer­vezeteket abban, hogy hogyan kell segíteni, irányítani es ellenőriz­ni a szakszervezetek munkáját. De a szakszervezeti bizottságnak is tanítania kell az alapszervezetek műhely-bizottságainak vezetőit, Kép­viselőit , hogy a pártirányitás elfogadása, annak helyi értelemben történő megvalósítása milyen elvek betartását követeli meg es az együttműködés milyen formáit teszik szükségessé. Ebből a szempontból nem lehetünk megelégedettek az eredményekkel. Különösen néhány üzem­részben kell erositeni az ezzel kapcsolatos munkát. Gyakran ez is harc kérdését jelenti, mert vannak még közép- és alsószinten olyan műszaki és gazdasági vezetők, akik a part irányito es ellenőrző mun— kátó 1 fé lnek, . A jelentés pontos, lelkiismeretes munkát tükröz, Felepitese is olyan amit a VB,kedvező módon fogadhat el. Több gondot kel lát volna fordí­tani a szakszervezet politikai nevelő munkájára. Foglalkozni kellett L jolna azzal, hogy a napi életben milyen jelenségek, nézetek merülnek ni J r n

Next

/
Oldalképek
Tartalom