Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1959-11-04
gat artás, mint a Politik^j Í^Jetőségi^egdaiSS S^százaíókát ug Jávámé nyéké nt a 11 alapszervezet vezebosegx regjaxn^ i lasztották. .. .,r-v „oii-ak de az első időkben nagyon sokat A beszámolók általában Elsősorban azért, mert a kerülettől kellett csiszolni a ^®®z^°l^nféSlértették. Voltak olyan # alap szervek, kapott szempontokat sok ese^ irín nni-i-H kai helyzettel es az ellen— ahol a beshámolók nagyobb részét a kulp^l^t^k^ y^ i-2 alapszervezetas forradalommal való foglallkozás ttermeléssel keveset foglal■nél volt. Negatív volt a tes^olog^ho^a^eTM^ ^ koztak. De ezen is va emelési problémák kérdésével, ott a tagság szélt SfzfeShSTS4SéréLLzt^le^enL^jénak tartja. A kerületi pártértekezíet Sgyon nívós volt, Jó volt a beszámoló. Somogyi elvtársi. A jelentésben foglaltaktL ^tért fv£^t^k ilt felelnek a valóságnak. Azt a J^^iS-pín eti Pártbizottság végzett. A jelenszakában a P^tszervezetek és a k®^^/tSegálld!itáÍok után, vagy tés megállapított tényékét, azo ri^k^íezárása után a következteteseket az előkészítő szakasz egyes ^szexnekk^£t||ket vont le az idológiai nem vonja le megfeleloen. például a revizionizmus megnyilvánulási kérdésekkel kapcsolatban, h gy P ■. „0+-+-sAp- elemző munkája nem elég formáinál a pártszervezetek es a ilyen formában való rögzitéalapos. Mennyire szükség^ emek a 01 gak ily elvtárs szerinti se: A KFKI 5-as alapszervezdének titkara, var y^ & párt0n belül, mert "Ezt a szót, hogy revrzionxzmus, rxem b ^ ^ a sz|t hogy revizioez nincs. Ez a párton kxvul v^té| ^. addig iehet mondani revizionizmusnizmus. Ez eiienseges nezet. Ezt fcsatt iaa xg fogalmaknál is tisznak, amig a párton^elui jelentkezik. TeMtt meg a 6 ken. itt hitázatlsn dolgok vannak. Szettel a keraesekkei ^ & kérdéaben. ba, hogy felszxnes a pártszervezet , ,, ± időszak eredménye azt hoz-Másik ilyen következtetés: az fftozást ami az ellenforradalom óta végbeta magával es xgazolja azt a3i,R felkészültségi színvonala ment a párttagságnál. Magasabb a pá ve£né fel a párttagság akmint az ellenforradalom előzte meg, hogy a párttagság tivitásának problémáját is* Milyen módszereket alkalmazott ??&sssi5r^ a3 S3srfeA*isafSsa^* ^SlgetTmairértlkflJ^arSf munkastílust, miben mérhetó le a val-Káder'kiválasztás 4eíésáéra“eséS°ttd?mSkaSSegfeÍeÍőenSy lemző. Ebben a munkában a törnegszerv^ tésa. Hogyan segítették ennek érvényesült a t8“Ss“^fíea ^aSgsz^vLetekLfdolgozó kommunisták a feladatnak a végrehajtása i„dev|ten. Ahol a tömegszervezetekben nem saját feladataik végrehajtása érdekében^ Anor & árt|rányitás. megy a munka, ott meg kell nezni, ^ oj j_ aqa4j ezzel és az elkövet— A vezetőségvilasztás tapasztalataina 1 fejezhetjük be. A tagkező titkári értekezleted vrioertekelessel nem te j^ jtalálni hogy gyűlések határozati javaslatait fel kellene^aoxg. lfeg;Játn|nk> h h0_ mik az általános problémák a partsz x tudnánk, hogy milyen kérdések- IirkSl^ttŐz^taCrSritenl éfílíSoSzni s^Ját határozataik ve^ kérdése a ^tervezetettt0^SSf&a?SS'Síf L_ ^de^áioSiTléíS S3SS2V. Itt módszerbeli, vagy L-------—_) r....... , ~i
