Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.17.a/3)

1982-03-30

r n- 3 -A közelmúltban több felső intézkedés történt /pl. az új gazdasági szabályozó rendszer, az országos középtávú kutatási tervek kidolgozása, az országos távlati kutatási tervek beindítása, stb./, amelyek abban az irányba hatnak, hogy a tudomány és az ipar kapcsolata minél élőbb és hatékonyabb legyen.

Mindezek azonban nem feledtethetik, hogy komoly problémák húzódnak meg az ipar és a tudományos kutatás kapcsolatában.

Ezek többoldalúnk: jelentkezhetnek az ipar, a tudományos kutatóintézetek, illetve ezek irányitói részéről.

Részben objektív, részben szemléleti problémákról van szó.

Ami a kutatóintézeteket illeti:

Ma már egyre kevésbé beszélhetünk "elefántcsonttorony" szemléletről, ugyanakkor:

— az egyetemi oktatás elsősorban elmelet—, kutatás—, illetve alapkutatás centrikus;- a kutatók tudományos-társadalmi megbecsülést alapkutatás közepes színvonalú művelésével is könnyen el tudnak érni; alkalmazott kutatásoknál ez már nehezebb, kutatási eredmények hasznosításánál pedig jóformán elérhetetlen.

Ennek is következménye, hogy a frissen végzett szakemberek/!izikusok, mérnökök, matematikusok/ nem szívesen mennek iparba vagy ipari kutatóhelyre dolgozni.

Egy másik sajátosság, hogy a nagyobb kutatóintézetek /pl.

KFKI/ nagyrészt gazdasági okok hatására saját falaikon belül építettek ki egy-egy teljes innovációs láncot, vagy legalábbis annak nagyrészét. Kifejlesztett termékeiket /vállalkozó hiányában, illetve objektiv vállalati nehézségek és esetenként érdekellentétek miatt/ maguk állitják elő, rendszerint az igényekhez képest kis szériában.

Miután ez a tevékenység valós igényeket elégit ki, s az ennek révén létrejövő intézeti bevételek mind a kutatás finanszírozás, mind az egyéni jövedelmek szempontjából meghatározó mértékű alapok képzését teszik lehetővé, a helyzetben

L___^— _I