Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.17.a/3)

1979-01-23

r n- 11 -tételével. Ezekben a kritikákban, panaszokban különös módon térnek vissza a munkásmozgalom régebbi korszakának egyes tévedései, a mes­­sianisztikus elképzelések a múltat végképp eltörölni képes szocia­lizmusról. Mindezek visszamutatnak az egyetemi, főiskolai marxista­­leninista oktatás hiányosságaira, gyengéire. Elvileg és történetileg elismerik a munkásosztály vezető szerepét. A munkásfiatalok számára természetes a munkásosztály vezető szerepe. Az értelmiségi fiatalok többsége is igy van ezzel, de nem elhanya­golható arányban kérdőjeleket is tesznek. Elsősorban a tudományos­technikai fejlettség oldaláról közelitik meg a kérdést. Az osztály­érdekek érvényesüléséről és komplexitásáról többször szükséges velük véleménycserét folytatni, szemléletüket alakítani. Felsőfokú iskolázottságukból adódóan, melyhez egy vagy több idegen nyelv ismerete is hozzájárul, sokkal érzékenyebben reagálnak úgy a kül-, mint a belpolitikai eseményekre. /Utóbbiakra különösen./ E kérdésekben határozott igényük van a napi hireknél mélyebb, részle­tesebb tájékoztatásra, amit jelenleg a KISZ politikai képzési formáin keresztül sok esetben nem kapnak meg úgy, hogy az megnyugtató, cse­lekvésre ösztönző legyen. Pártszervezeteink sem fordítanak kellő figyel­met az értelmiségi fiatalok szervezett rendszerű politikai képzésére, továbbképzésére. Külföldi útjaik, nyelvismeretük folytán megismerkednek a különböző eszmei áramlatokkal, amelyekre gyakran nem tudnak helyes, marxista választ adni, s ezt a munkahelyi, mozgalmi közösségeken belül sem kapják meg mindig. Ennek hatására egy részüknél bizonytalanság, majd a korábban mar emlitett véleménykülönbség lép fel. Mindez megköveteli, hogy e rétegnél a politikai nevelő munkában megfelelő érzékenységgel, fokozott igényességgel és határozottsággal lépjenek előre a párt-, de elsősorban a KISZ-szervezetek. A fiatal értelmiség döntő többsége a tisztességgel, legjobb képessé­geik szerint végzett munka alapján akar helytállni, s előrejutni ke­rületünkben is. Ugyanakkor találkozunk egy részüknél - különösen az egészségügy területén, de néha a műszaki értelmiség és a kutatók kö­rében is - a korábban kicsontosodott, s csak lassan megszűnő szoká­sokból, a túlzott tekintélytiszteletból adódó, a környezetre rossz ha­l______* __

Next

/
Oldalképek
Tartalom