Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.17.a/3)
1977-06-07
r n Pártszervezetei nk kevés kivételtől eltekintve megfele gyakorolták a hatáskör által biztosított, jogokat, egyes kerületi szerveknél azonban esetenként nem egyöntetű a kaderhatáskör értelmezése és az ezzel kapcsolatos gyakorlat. Van olyan tapasztalat is, hogy az egyszemélyi felelősség elvét egyes vezetők még nem tudják összeegyeztetni a kádermunka demokratizmusával. Előfordul, hogy vezetőket érintő intézkedő sekhez előzetesen nem kérnek vagy csak megkésetten igényelnek testületi véleményt. A kádermunka demokratizmusa elősegítette, hogy a választott testületek tagjai érdemi állásfoglalásukhoz igényeljék a párttagság, valamint a szélesebb dolgozói kollektíva ellenőrző, biráló, figyelmeztető jelzéseit is. A dolgozók véleményigény1ése az esetek nagy többségében egyúttal a kádernevelés fontos eszközévé is vált . A vezetők másként viszonyulnak a kollektivához, ha tudják, hogy munkájuk és magatartásuk megítélésénél a környezetük véleményét is figyelembe veszik. A kádernevelés demokratizmusát növeli, hogy helyenként a kádertartalékokat - bosszabb-rövidebb időtartamra - különféle társadalmi bizottságokba, igazgatói tanácsba és más vezetői testületek munkájába is bevonják. /KÉV, MOH, KFKI stb./ Ezzel a módszer- " rel felkészítik a kádereket a közéleti szereplésre, bátorítják a kezdeményezésre, a döntési felelősségvállalásra és egyúttal betekintést nyújtanak a felsőbb vezetői munka komplexebb megismerésére . A pártszervezetek és a gazdasági vezetők szükségszerűen megnövelték a követelményeket a személyzeti apparátussal szemben is. Ez az igény elsősorban a politikai felkészültség .növelésére, az általános és szakmai műveltség fokozására, a pszichológiai és pedagógiai igénytámasztásban nyilvánult meg. Ezeknek a fokozott követelményeknek a személyzeti apparátusban dolgozó vezetők és beosztottak nagy többsége megfelel. A párt-
