Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.17.a/3)

1969-11-28

«r

nyereséget or el. ^érült;bünkben ilyen konkrét, uelyzob áll ítíiüi egyi'uszrőla íUQíví, másrészt a íC.:,V, vagy a Tröszt nyeresége tekintetűben, nem is beszélve néhány - egyenként; jól dolgozó - szövetkezebünkről,

•izb mondhatjuk tehát, hogy ma még nem ribkaaág az a helyzet, amikor a munkás úgy érzi, rajba kívülálló erők határozzák iuog személyes boldogulása ütőmét;, mértékét*

n,nie- bermeszebesön hozzá moll bonni azt az objektív bényb, hjg;y egy ilyen tipusu irányi báni eszköz, mint a ny eres égérd ekei baéSt ügy-két év alafcb nem bizonyíthatja mindenki számára világosan célszerűségéb, eredményességéb. \z irányítási eszközök népgazdaság! és váll iabl felhasználásának szüntelen javibásával hozzá kuli segibenünk & munkásokat ahhoz, hogy mindenkori jövedelmükön ul minél nagyobb előrelátásra tehessenek szerb.

li&y&nez mondható el a teljesítményeket figyelembe ve# vállalati és egyéni anyagi érd ekeit. ..égről. Alig találni olyan munkást, aki ne osztana azt az elvet, hogy több, hasznosabb és felelősségteljesebb munkáért nagyobb anyagi elismerés#

cá.Z X|kjciZ «

Az első problémát ebben a bek in többe**, a másokhoz viszonyított üeljeaibia.jny, illetve felelősség iemóróse okozza. A munkahelyen belüli igazság bevés mégc.oak elérhető, ue különösen nagyobb kéresefeküionz ség esetén igen nehéz megértetni, ,.láne bizonyi tana. a nagyobb jövedelem jogosultságát. i,z az jgyik magyará-~ zata annak, hogy a jelenleg érvényben 1 vő rendelkezések ilyen jelentős ellenkezést váltóbak ki. A véleménykülönbség közismerten a részesedési kategóriák felállítása kapcsán bontakozott ki.

íz kétségtelen, hogy ez az ugyneveze t osztályozás okkal, vagy ok nélkül bontja a dolgozók jelentős részének igazságér20hét, de meggyőződésünk, hogy ennek elsősorban nem gazdasági, hanem egyéb okai vannak.

I— ----------------------|

r n- 18 -