Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.17.a/3)
1968-05-24
r ... n köziler tapasztalat tendenciákat tett közkinccsé. A progresszív á/polási rendszer önmagában nem szocialista jellegű. Mégis szelesebb értelmezésben egy differenciált egységes egeszue foglalja a gyógyitó-megelőző ellátást, es ez szocialista jellegű. Akkor lesz a progresszív elv a szocialista egészségügy alapvető eszköze és módszere, ha ilyen széles megfogalmazasban alkalmazzuk és a következő időszak politikai célkitűzéséiben ezt érvényesítőd* , , A kommunista vezetési stílus - például a nyugdíjazás kérdésében. Itt Pozsonyi elvtarssal é/rt egyet. Ennek sémátizalasa bizonyos kényelmetlenségeket jelentene. Miért nehez az egyedi nyugdíjazás közlése és előkészítése? Nem szoktattuk hozzá a vezetőket, hogy az alvezetők tevékenységét birálják és amikor valaki megmondja a munkáról a véleményét, joggal vetik vissza, miért most mondjak? Tehát a kritiká t menetközben kell megmondani. A kezdő orvosok fizetése. Nem egészen analóg a helyzet a műszakiak és az orvosok között. A segedorvosi alias berben I300-I300 forint, viszont ennek megmozgatása összefügg a következő kategóriával• Akkor emelnek fizetést, ha beosztásban is előbbre kerül, tehat csak az egész mozgatású belül lehet ezt megoldani. A műszer beszerzés és a gazdasági kérdések. Nem arról van szó, hogy mennyi pénz van maszerre, meg tudjuk-e venni, vagy sem. Az egészségügyi ellátás fejlesztésének is meghatározott programja toll hogy legyen. Ez nem lehet egy őrs ágosan lerögzített merev keret. Az, hogy egy programba mi fér bele, pénzügyi hatás, de valami fokozatot, fejlesztési sorrendet biztosítani kell. Olyan_ helyzet soha nem lesz, hogy a végletekig bovitsunk. ^z egészségügy fejlesztése nem lehet mennyiségi kérdés. A progresszivitás elvenek figyelembe vételével kell biztosítani a minőségi fejlesztést. Ehhez szükséges, hogy megfelelő erők es eszkozok alljanak ren kezésre. Tehat a gazdálkodás nem ónálló kérdés. Javasolja, hogy az irányelvek feldolgozójával kapcsolatban hívják felafigyeltet arra, hogy ezt a helyszínen az intézmény sajat konkrét problémáira kell vonatkoztatni. Szabó elvtárs: Az előterjesztéssel, irányelvekkel egyetértjónak tartja. í'ő b tf~ho z zás zó ló mondotta, hogy ha az egészségügy problémáidból esv kérdést raradunk ki, mégis az eegzsegugy egészének problémája merül fel, elsősorban az egészségügyi ellátás ^yojsaga, fejlesztésének szükségessége. Ez így van es ez ?rtheto. egeszeben ezzel egyetérteni nem lehet. Áz egeszsegugyi ellátásban valóban vannak objektív anyagi, tárgyi hiányosságok, f<ejiesztendo, megoldandó problémák. De ugyanakkor vannak az egeszsegugyi ellátásnak az egészségügyi politikával, általános politikával kapcsolatos probíémií is8L talán nem..esészen helyes, ha esetaSl •levdn eisósorban szó, akkor is legtöbb esetben is a másik kérdéssel es tu súlyban a másik kérdéssel foglalkozunk. A nyugdíjazás kérdése. Aczél elvtárssal teljes mértékben egyetért. Valóban nagyon nehéz probléma. Nehéz rendeleti utón megoldani. Az egyetemi tajínárok nyugdíjazásánál /amelyre Földes elvtars hivatkozott • hozzászólásában/ sem mondjuk ki egyertelmuen a nyugdíjazás korát. Az egyetemi tanárok kinevezesevel, nyugdíjazásával foglalkozó rendelet másik nagyon lényeges kérdésé az, hogy a már kinevezett egytemi tanár tanszekvezetoi megbízatása nem életfogytiglan szól, hanem öt évre és ugyanakkor munkája után felújítható. Ez6azt tételezi fel, hogy időnként véleményt mondanak munkájáról. Tehát nem rendeleti utón, hanem a meglevő lehetőségeknek megfe e lően, or/szágosan, egységes gyakorlat alapjan kell ezt a kerdest megoldani. l —^-------_i
