Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.17.a/3)

1968-05-24

r - n Az orvosok között felmerül, hogy ki kit győz le. Minden orvosnak C3ak a betegség az ellensége, azt győzzék le* Tarján elvtárs: Bár az anyag az orvosok anyagi és szociális helyze­tével foglalkozni, mégis az egészsgiigy általános kérdéseivel kell foglalkozni - a kettő visszahat egymásra. Ismétlődően visszatérő téma, hogy az egészségügy tovább fejlesztése elsősorban pénzügyi kérdés. De ennek azt az oldalát is fel kell vet­ni, hogy a rendelkezésre álló összeget milyen irányba használjak fel, milyen területet fejlesztenek. A statisztikák általában az á^yletsza­­mot, orvosi óraszámot stb hozzák. Nem kapott elég helyet az egészség­ügy közgazdasági elemzése, annak vizsgálata, hogy a rendelkezésre álló pénz mennyiséget hogyan lehetne gazdaságosabban, célirányosabban felhasználni az eddigieknél. Nem gyakori, hogy a fejlesztés lehető­ségein vitatkoznának. /Itt vetődik fel a sterilizálás, vagy az in­tenzív ellátás kérdése./ Pl. gondolkodni lehetne azon, hogy - különö­sen a XII. kerületben - a sterilizálást központilag kellene megoldani, miután ez drága müszerezet séget, helyiséget es energiát igenyel. Ez^ a központi sterilizáló állomás minden kórházaak rendelésre szállítana „ a szükséges műszereket* Vagy például az intenzív terápiás betegel3.a— tásnál elképzelhető, hogy például a János korházon belül egy osztályon folyna, A legtöbb pénz azokra a drága műszerekre megy, ami az inten­zív ellátást is jelenti, a diagnosztika terápiás része kerül sokba._ Felállítottak egy ilyen kórház részt igen drága műszerekkel, amik ki­használatlanok /kb 3o %-os kihasználtság/• -^gy koncentráltabb elhe­lyezéssel, megfelelőbb szervezessél jobban ki lehetne használni* Az idős betegek ápolásával kapcsolatos nehézségek. A kórházakban je­lentős az olyan betegek száma, akik nem igénylik az intenzív ápolást. Ha elfekvő kórházakat, vagy otthonokat építenénk, jelentős számú kor­házi ágyat szabadítanánk fel és ezek költsége is jóval kevesebb lenne. Ezek is bizonyítják, hogy a rendelkezésre álló összegeket, lehet gaz­daságosabban is felhasználni. Bartha elvtárs: Az anyag reális, összefoglaló. Jól tükrözi az egész­ségügy" 'profilémait. Elég részletesen és átfogóan foglalkozik az egesz­­ségügy kérdéseivel. Talán tulrészletesen és szélesen fogja át a je­lentkező kérdéseket. Ez egyben az egészségügy vezetesenek kritikája, is, mert ezzel felveti azt az igényt, hogy megfogalmazzuk e terület feladatait, az egészségügy politikai irányelveit. A hozzászólások eltorzították az anyag célkitűzéséit. Sok olyan problémával foglalkoztak, amik nem a PB-Jé elé valók, de az egészség­ügyben nagyon sok gond van és ezt az alkalmat nem lehetett elszalasz­tani. A főváros/ egészségügyi fejlesztésére a következő években sem^fordi­­tunk többet, nem tolódik az arány a főváros javára, bár szükséges lenne, hogy az ország egészségügyi ellátására szánt anyagi eszköz arányosan legyen elosztva. Budapest és Pestmegye együtt a lakosság egynegyede.Ha ezt az arányt kérjük, akkor sem kérünk keveset. Az anyag megállapítja, hogy az etikai kérdéseket megoldani csak fize­tés renddzéssel lehet. Ez nem pótolja az orvosok egy részenei meglevő kirívóan magas igényeket. Az etikai követelményeket nem köthetjük a fizetésrendezéshez. A. főorvosok hogyan foglalkoznak a fiatal orvosokkal? Hogyan becsülik meg munkatársaik tevékenységében a társadalmi munkát. ^Ezek a kérdé­sek visszavezethetők az egészségügy szakma-politikai^reszere. ngyik probléma ma az egészségügy-politikában a vezetés egyertelmusege, az egyértelmű követelmények meghatározása. Felvetődött, hogy mi az oka a helyzet ellentmondásosságának, amikor az egeszsegugyi intézmények­ben lévő kommunisták aránya jó és ez jellemző a vezetesre is. Nem a L------'-------_|

Next

/
Oldalképek
Tartalom