Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.17.a/3)
1968-09-06
ilyen jellegű konbinációra van szükség, /ö mag:; sincs megelégedve aszal a munkával, amelyet mint pártbizottsági tag végez, sokkal több segítséget tudna adni./ A szakmai és politikai döntések helye, aránya a pártvezetőségek^ különböző testületéiben különböző módon jelentkezik. Vannak ahol a pártszervezetet arra akarják szorítani, hogy csak politikai kérdéselckel foglalkozzanak, do van ennek az - ellenkezője is. Még esz szubjektív észrevétel az sg anyaggal kapcsolatban. Egyetért azzal, hogy vitaanyag, de helyesebb lett volna ha elmondja a párttagok vélemérve mellett a VB véleményét is* kerner elvtárs: Annak ellenére, hogy ezt az anyagot kitűnő, gondolatgazdag anyagnak tartja, indokolatlan, hogy nem elég élesen hoz ki megállapításokat. Korábbi formájában volt egy kísérlet, amely azt célozta, hogy a demokrácia fogalmát megfogalmazzák. A demokr< rácia szinte egy bizonyos szintnek felel meg. Helyes lenne, ha a kerületi PB kísérletet tenne a forgalom#méghatározására és azt továbbítaná a KB felé. Ö a párt élet egészét azonosítja _a demo'aráciával magával. Ezt azok a lenini útmutatások is alátámasztják, amelyek a kollektív vezetést határozzák meg- A centralizmus ?^demokrácia szükségszerű korlátozását jelenti es igy a pártéi.-1 egészének vonatkozásában la z egyén, a párttagság tudatbeli knr±á±azn±tságat3: korlátozását* Azonban a demokratizmus egyre jobban szélesedik és egyre kevesebb helyet ad a korlátozásoknak, j'Javasolja a'pártban érvényesülő demokratizmus több szinten vara finomítását. Különböző szinteken másként vetődik fel a demokratiz j mus, alapszervezet szintjén közvetlenebb, felsőbb szinten közve- J tettebb. A demokratizmus és igazság kérdését is érdemes lenne /tanulmányozni. A demokratizmushoz sokszor csatoljuk a szárnazerüséget• Minél többen mondják, annál igazabb. De ez nem mindig van igy.^Es éppen azért vetődik fi az a gondolat, hogy 4o, vagy 51 százalék. A mosjitani nemzetközi viszonyok között helyesnek tartja a kétharmados ■többség f ennt ar tását. ^ Tóth elvtárs: A téma sok összetett kérdést tartalmaz. A demokratikus centralizmust statikusan nem lehet felfogni, bizonyos vonásait különböző időszakokban erősíteni kell. Napirendre kerülése összefügg az uj gazdasági mechanizmussal, párttagságunk érettségével, politikai életünkkel. A párt belső élete nem öncélú. Szükséges, hogy ez olyan legyen, hogy a pártönkivül/ieket meg tudjuk nyerni a párt politikájának. Egyik oldalról igényeljük, hogy a^párttagság^ vegyen részt a párt politikájának kialakításában, a másik oldalról, ha nincs minden kidolgozva idegeskedünk, és valami mást várunk. Most nem egy loo százalékos javaslatot teszünk a KB felé, hanem a kerület tapasztalatait közöljük* A mai feltételek mellett is lehet a mi kerületi pártszervezeteinkben erősíteni a centralizmust, másrészt bátrabb lehet a ICB is, hogy országos szinten néhány kérdésben a demokratizmus jobban érvényesüljön. Az anyag a vita alapján egyértelműbb lehet a megfogalmazásban. "Hálunk nincs több pártrendszer, a mi pártunk kormányzó párt és ellenzéki párt egyben"* Gyakorlatban ezt hogyan kell értelmezni, hogyan érvényesül ez a kettős elv. A párton belül véleménykülönbség lehet. A kommunisták közvetlen kapcsolatban vannak a környezetükkel, hamarabb érzékelik mint bárki más a társadalmi ellentmondásokat, pz uj történelmi helyzetet és a fejlődéssel kapcsolatos ll------------------_j r ~i
